Áprilistól hatalmas változás jön a nyugdíjaknál – Erre sokan nem számítottak, itt a bejelentés:
Áprilistól hatalmas változás jön a nyugdíjaknál – Erre sokan nem számítottak, itt a bejelentés: Amikor a várható nyugdíj összegének a kiszámításáról van szó, nem könnyű a válasz, mert nagyon bonyolult lett a folyamat. Az utolsó öt éven alapuló számítás már nagyon régen nem él, azt 1988. január elsejétől vezették ki a rendszerből. Az idei évben a változás lényege, hogy a valorizációs szorzó változott.
Módosult a kormányrendelet
A magyar nyugdíjrendszer fontos változások előtt áll, miután a kormány az 1997. évi törvény végrehajtásáról szóló rendeletet módosítja. A tervezett módosítások nagy hatással lehetnek a nyugdíjasok jövedelmére és a társadalombiztosítási rendszer működésére is – derül ki a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletből, mely az új, valorizációs számokat tartalmazza.
Egy új táblázatot alkalmaznak
A tervezet szerint az 1997-es törvény végrehajtásáról szóló korábbi kormányrendelet mellékletét cserélik le, az újabb táblázatot alkalmazva a keresetek és jövedelmek beszámítása során. Ez a változás az időszakosan változó „valorizációs szorzószámokat” érinti, amelyek a nyugdíjak összegét befolyásolják.
A változás lényege: az idei évben a január 1 és december 31-e között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni. Ezek a szorzók várhatóan 14 százalékkal magasabbak lesznek az eddiginél.
Kulcsszó: valorizációs szorzószám
A valorizációs folyamat a nyugdíjrendszerben azt jelenti, hogy az előző naptári év előtti nettó átlagkereseteket az országos átlagkereset változásaihoz igazítják, így biztosítva a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez való alkalmazkodást. Például, ha valaki idén vonul nyugdíjba, akkor az előző évek átlagkereseteit, ideértve a 2022-est is, figyelembe veszik és azokat a 2023-as kereseti szintekhez igazítják.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évek kereseteit a valorizációs szorzószámmal kell megszorozni, ezáltal igazítva azokat az aktuális kereseti trendekhez. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy azok, akiknek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben magasabb a valorizációs szorzószám, mint az azt megelőző évben, jelentősen nagyobb juttatásra tehetnek szert.
Fontos az igénylés időzítése
A nyugdíjigénylés optimális időzítése nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíj. Hanem a nők kedvezményes nyugdíja tekintetében is kulcskérdés. Hiszen a nők kedvezményes nyugdíjas összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a rendes öregségi nyugdíj összegét. Így az idei évben nyugdíjat igénylőknek nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi átlagkeresetük összegét.
Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően.
Ettől függ, mennyi lesz a nyugdíj
A Nyugdíjguru alapítója, Farkas András nyilatkozta,
alapvetően két tényezőtől függ a nyugdíj összege. Az egész életünk során szerzett szolgálati időtől, amit ugyan napokban számolnak, ebből azonban csak a teljes éveket veszik figyelembe elismert szolgálati időként a nyugdíj megállapításánál. A másik tényező az átlagbér. Ezt az 1988. január 1. és a nyugdíj kezdőnapja közötti időszakban szerzett azon keresetek alapján számítják ki, amelyek után nyugdíjjárulékot fizetett az ember.
Ennek a nettó összegnek a kiszámítása szintén nem egyszerű, mert jelenkori értékre kell hozni a korábbi évek kereseteit. Hiszen nagyon igazságtalan lenne, ha például egy 1992-ben jónak mondott, 25 ezer forintos havi fizetést ezen az értéken vennék figyelembe az átlagkereset kiszámításánál. Ezért a kormány minden évben meghatároz egy valorizációs szorzót, amely az akkori bért a nyugdíjba vonulást megelőző év nettó átlagkeresetének szintjére emeli.
