Új szél fúj a Munka törvénykönyvénél 2024-től: változások, amelyeknek sokan örülnek majd!
Új szél fúj a Munka törvénykönyvénél 2024-től: változások, amelyeknek sokan örülnek majd! Korszakváltó változások a munka törvénykönyvében 2024-től!
Meghatározó, új fejezet kezdődik a munka törvénykönyve életében, 2024-től, amit sokan lelkesen fogadnak. A Munkástanácsok Országos Szövetsége módosítást kezdeményez a jogszabályban, célja, hogy a hazai munkajogi szabályozás támogassa az élethosszig tartó tanulást, mint fundamentális jogot. Tekintsük meg a részleteket!
A Munkástanácsok Országos Szövetsége új irányt kíván szabni a munka törvénykönyvének, hogy a hazai munkajog alkalmazkodjon a jelenlegi igényekhez, és elősegítse a munkaviszony melletti képzést. Erről Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke tett bejelentést.
A jogszabályjavításra a jelenlegi, merev rendszer miatt van szükség, ami alanyi jogon nem biztosít lehetőséget a tanulmányi szabadság igénylésére és ezzel nem támogatja a munkavállalók továbbképzési lehetőségeit.
Szabó Imre Szilárd felidézte, hogy a magyar munkaerőpiacot nagy kihívások elé állította a digitalizáció, a technológiai fejlődés épp úgy, mint a fenntartható gazdaságra és a környezetbarát technológiákra való átállás. Elengedhetetlen az új kompetenciák elsajátítása, hogy a munkavállalók lépést tudjanak tartani az állandóan változó és egyre növekvő igényekkel. Az ügyvezető alelnök szerint:
Tehát széleskörű társadalmi érdek, hogy minél többen vegyünk részt a munkahely melletti oktatásban és képzésben.
Jó hírek a munka törvénykönyvénél 2024-ben – előnyökre számíthatnak a munkavállalók!
Szabó Imre Szilárd szerint a jelenlegi munka törvénykönyv azt szűkíti le, hogy a munkavállalóknak csak az általános iskolai tanulmányok folytatásához nyújtson támogatást. Vagyis a jogszabály csak a legalapvetőbb kompetenciák elsajátítására ad lehetőséget, nem ösztönzi a munkavállalónak, hogy munkavégzés mellett új ismereteket sajátítson el.
Ezáltal a versenyszférában a munkavállaló csak a munkáltatóval kötött egyezség alapján tud részesülni az élethosszig tartó képzéshez nélkülözhetetlen pénzügyi és időbeli támogatásban. Ha a munkáltató nem járul hozzá, hogy a munkavállaló bővítse a tudását, a képzés csak a saját fizetett szabadsága terhére lehetséges.
A közszférában viszont kedvezőbb a helyzet, a kormányzati igazgatási szerveknél barátságosabb a szabályozás, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a nemzetközi gyakorlat is számos jó példával szolgál.
A munkavállaló és a munkáltató érdekei közös úton haladnak
Szabó Imre Szilárd aláhúzta, a szakszervezeti javaslat egy „win-win” helyzetet teremthet, mely segíti a munkavállalók képzéshez való jogának hatékonyabb érvényesítését.
Konstruktív javaslatok a munka törvénykönyve módosítására a Munkástanácsok részéről
A rendelkezésre álló idő minimalizálása érdekében, a Munkástanácsok Országos Szövetsége javaslata az, hogy minden négy évben legalább 15 nap – vagy évente 2-3 nap – tanulmányi szabadság járjon alanyi jogon a munkavállalónak, ha igazolhatóan részt vesz valamilyen képzésben, ami fejleszti a kompetenciáit.
Tanulmányi támogatás kiemelt szerepe a munka törvénykönyvében
Kiemelten fontos, hogy a munka törvénykönyve beépítse az élethosszon át tartó tanulás pénzbeli támogatását. A költségek megosztásában a három szereplő, azaz a munkavállaló, a munkáltató és az állam közös felelősséget kell, hogy vállaljon. Ennek lehetséges megoldása lehet, hogy a tanulmányi szabadság idejére járó fizetést és az ezt terhelő munkáltatói közterhet a költségvetés, a munkáltató és a munkavállaló hozzájárulása alapján fizethetik ki.
A tanulmányok támogatása visszahozza a befektetést
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minden munkavállalónak – függetlenül a képzettségi szintjétől – támogatásra van szüksége ahhoz, hogy bővítse tudását, fejleszthesse kompetenciáit és ezzel javíthassa munkakörülményeit, előre léphessen és magasabb fizetésben részesülhessen.
Ezen túlmenően, létfontosságú, hogy azok is könnyebben képezhessék magukat, akik pályaváltáson gondolkodnak. Ahogy az elnök fogalmaz:
Egy 21. századbeli munkavállaló számára kiemelten fontos, hogy lehetősége legyen folyamatosan fejleszteni ismereteit, és ebben a folyamatban a munkajogi szabályozásnak is támogatást kell nyújtania. A munka törvénykönyve javasolt módosítása tükrözi ezt a gondolatiságot, jelentős előrelépést hozva, amely ösztönözni fogja a munkavállalókat, hogy fejlődjenek.
Palkovics Imre rámutatott: a munka törvénykönyvének 2012-es hatályba lépésekor a munkaerőpiac alapvetően más volt. Manapság a tömeges, alacsony képzettségű munkaerő rendelkezésünkre áll a harmadik országokból. Stratégiai célként a hazai, limitált munkaerő minőségi képzését tűztük ki, amit a javaslatunk segíthet megvalósítani. Szeretnénk, ha már tavaszra lehetőség lenne a munka törvénykönyvének módosítására, ugyanakkor fontos, hogy a módosítást minden érintett egyetértésével fogadja el az Országgyűlés. A javaslatról a következő időszakban a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel is tárgyalunk.
Az Európai Unió elismeri a hazai erőfeszítéseket
Mint Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatásokért felelős igazgatója elmondta, Magyarország az uniós átlagnál jobb mutatókkal rendelkezik, ami az átalakított oktatási rendszer eredménye.
Az EU pozitívan értékelte továbbá a kormányzati intézkedéseket is, amelyek elősegítették a munkáltatókat, hogy támogassák alkalmazottaik át- és továbbképzését.
A fentiek is igazolják, hogy egy olyan javaslat, mint amilyet a Munkástanácsok Országos Szövetsége tett, valóban segíthetne a munkavállalóknak megkönnyíteni a tanulmányaikat.
