Így változhat a NŐK 40+ nyugdíjkorhatár 2027-től – Ennek sokan nem örülnek majd!
Így változhat a NŐK 40+ nyugdíjkorhatár 2027-től – Ennek sokan nem örülnek majd! A Nők40 jelenleg kétszeresen is egyedülálló nyugdíjforma Magyarországon: egyrészt ez az egyetlen nyugdíjtípus Magyarországon. Amely a korhatár elérése előtt igényelhető, másrészt ez az egyetlen nyugdíjtípus a modern rendszerekben, amelyet nem terhel semmilyen levonás. Annak ellenére, hogy a korhatár elérése előtt veszik igénybe. Szóval bátran mondhatjuk: EZ EGY HUNGARIKUM. De meddig maradhat fent ebben a formában?
A Nők40 nyugdíj keretében ugyanúgy jár a 13. havi nyugdíj, mint a korhatárt elérő öregségi nyugdíj esetében. Így az érintett hölgy annyival több évi plusz ellátást kap, ahány évvel a korhatára elérése előtt igénybe vette a nyugdíjat.
Fontos megemlíteni, hogy a 13. havi nyugdíjat alapvetően nem támasztja alá semmilyen járulékfizetés, így annak finanszírozását teljes egészében egyéb költségvetési forrásokból kell biztosítani minden évben.
További előny, hogy a Nők40 mellett bármilyen munkaviszonyból származó kereset járulékmentes, akárcsak a korhatárt elért öregségi nyugdíj mellett szerzett jövedelem. A foglalkoztató ebben az esetben is mentesül a szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetése alól.
Ezenkívül megszűnt a nők kedvezményes nyugdíja mellett szerzett keresetre vonatkozó korábbi korlátozás, így a versenyszférában dolgozó nők korlátozás nélkül, 18,5%-os kedvezménnyel vehetik fel keresetüket a nyugdíj mellett, míg a foglalkoztatójuk sem köteles fizetni a 13%-os szochót.
Egyre nyilvánvalóbb probléma viszont, hogy a közszférában a nyugdíj – így a kedvezményes nyugdíj is – továbbra is szünetel mindaddig, amíg az érintett nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban van (ideértve az egészségügyi szolgálati és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyokat is).
Az alulfinanszírozott szociális, gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési ágazatokban, illetve az egészségügyben ad hoc megoldásokkal próbálják enyhíteni a helyzetet, ahelyett, hogy megszüntetnék a felesleges korlátozásokat.
A Nők40 fenntartási nehézségei – nyakunkon a változás?
A Nők40 bevezetésekor valószínűleg nem az volt a jogalkotói szándék, hogy minden magyar nő nyugdíjba mehessen a korhatár elérése előtt. Ebben az esetben egyszerűbb lett volna a női nyugdíjkorhatárt a férfiakéhoz képest 3-5 évvel alacsonyabban meghatározni.
AZONBAN A KEDVEZMÉNYES NYUGDÍJ OLYAN NÉPSZERŰ LETT, HOGY MA MÁR MINDEN ÉVBEN A NYUGDÍJBA VONULÓ NŐK LEGALÁBB 50%-A A NŐK40-ET VESZI IGÉNYBE.
Ez az arány tovább nőhet, ahogy az általános nyugdíjkorhatár emelkedik, és egyre több nő tudja megszerezni a szükséges 40 év jogosító időt a 65 éves korhatár elérése előtt.
Korábban úgy tűnhetett, hogy a felsőfokú végzettségű nőket kizárják a Nők40-ből. Mivel a tanulmányi időszakokat nem veszik figyelembe a jogosító időben. Azonban a helyzet változott: egy hároméves főiskola után 22 évesen, egy ötéves egyetem után 24 évesen kezdett munkával az érintett nők 62-64 éves koruk között teljesíthetik a Nők40 feltételeit.
Így például idén nem csak a 62.719 fő 65 éves, hanem a 60.761 fő 64 éves, a 60.197 fő 63 éves és az 58.371 fő 62 éves, azaz összesen 242.048 nő szerezheti meg a 40 éves jogosító időt. Közel negyedmillió nő dönthet úgy idén (vagy egy-két éven belül), hogy korábban kilép a járulékfizetők közül. És belép a nyugdíjasok körébe, anélkül, hogy levonásokkal büntetné a rendszer – véli Farkas András, a Nyugdíjguru.
A kedvezményes nyugdíj minél korábbi igénybevételére ösztönzi a nőket az is, hogy teljes nyugdíjuk mellett tovább dolgozhatnak a versenyszférában és a korlátozások alól mentesített közszférás ágazatokban. Anélkül, hogy keresetüket járulék és szocho terhelné (ez utóbbi akkor is igaz, ha nyugdíjuk a közszféra nem mentesített ágazataiban szünetelne).
A 2026-os választások után jöhet a Nők40 nyugdíj változása?
A 2026-os választásokig valószínűleg nem várható szigorítás. Utána azonban elkerülhetetlen lehet, hacsak nem születik az a hallgatólagos politikai döntés. Hogy lényegében minden nő nyugdíjba mehet néhány évvel a hivatalos 65 éves nyugdíjkorhatár előtt.
Persze egy ilyen döntés csak akkor lehetséges, ha a költségvetésben minden évben rendelkezésre állnak a szükséges források – érvel Farkas András.