Új fizetnivaló: 5000 forint és kötelező befizetni mindenkinek, itt a határidő meddig!
Új fizetnivaló: 5000 forint és kötelező befizetni mindenkinek, itt a határidő meddig! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében tájékoztatom, hogy a gazdasági kamarákrólszóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 34/A. § (2) bekezdésében megállapított,évente esedékes 5.000,- Ft, azaz Ötezer forint kamarai hozzájárulás megfizetését a törvény(3) bekezdése alapján 2024. március 31-ig köteles teljesíteni – áll a levélben.
A tájékoztatás azzal folytatódik, hogy az 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást a fent megadott határidőig a Gránit Banknál vezetett 12100011-10639683 számú bankszámlára átutalással rendezze. Átutalásnál a közlemény rovatban kérjük tüntesse fel vállalkozása 11 számjegyű adószámát.
Emellett viszont van már lehetőség online bankkártyás fizetésre is. A https://knyr.mkik.hu/ oldalon.
Az MKIK levele arra is felhívja a figyelmet, hogy a kamarai hozzájárulás megfizetésének elmulasztása köztartozás. Melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adók módjára hajt be.
Egyúttal megemlíti a tájékoztatás, hogy a hozzájárulásért cserébe a vállalkozó milyen alapszolgáltatásokat vehet igénybe a területileg illetékes kamarai ügyfélszolgálaton:
- tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben;
- üzleti partnerkeresés;
- pályázatfigyelés.
Népszavazás jöhet a tagdíjról
Korábban már beszámoltak róla, hogy átengedte a Nemzeti Választási Bizottság a Jobbik azon javaslatát, hogy népszavazás legyen a kötelező kamarai tagságról. A döntés értelmében a Jobbik elkezdheti az aláírásgyűjtést a kamarai hozzájárulás eltörléséért. Ezzel kapcsolatban friss fejlemény, hogy néhány nappal ezelőtt az ellenzéki párt Miskolcon kezdte országos aláírásgyűjtő körútját. Ez a tagdíj 5 ezer forint, amit évente minden vállalkozásnak be kell fizetnie országszerte. Lényegében viszont semmit nem kapnak ezért – fogalmazott a sajtóeseményen Lukács László György, a Jobbik-frakcióvezetője, aki szerint az utóbbi idők egyeztetései során világossá vált, a vállalkozók feleslegesnek tartják ezt a kiadást. Az eseményen elhangzott: a kamara ebből a díjból beszed évente 5,2 milliárd forintnak megfelelő összeget.
Új fizetnivaló: 5000 forint és kötelező befizetni mindenkinek, itt a határidő meddig!
Emlékezetes, decemberben az Alkotmánybíróság adta meg hozzájárulását az aláírások gyűjtésének elkezdéséhez. Januárban a frakcióvezető arról beszélt, hogy az év elején 1200 levelet küldött ki a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője a vállalkozókat képviselő egyesületeknek, szakmai, illetve érdekképviseleti szervezeteknek, kamaráknak és hegyközségeknek. Állítása szerint „szép számban és támogatólag” érkeztek visszajelzések, sokan támogatják „a bosszantó és felesleges kamarai tagdíj” eltörlését.
Január 22-től kezdve 120 nap áll Jobbik rendelkezésére. A Telex korábban azt írta, hogy a jogszabályok szerint azonban április 20-án, az európai parlamenti és önkormányzati választás előtti kampányidőszakban fel kell függeszteni az aláírásgyűjtést, és csak a június 9-i választás után folytathatják azt.
Ha június végéig 200 ezer aláírást össze tudnak gyűjteni, az Országgyűlésnek kötelező lesz népszavazást kiírnia a kérdésben.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke akkor úgy nyilatkozott az ATV-ben csütörtökön, hogy szerinte Lukácsék népszavazási kezdeményezése csak politikai haszonszerzés céljából indult. „Nem nagyon hiszem, hogy ez mint népszavazás egyáltalán működőképes lesz, vagy megállja a helyét” – fogalmazott Parragh László. Gazdaságszervezés nélkül nem lehetünk szerinte sikeresek, és szomorúnak tartja, hogy ezt egy párt vagy képviselő megkérdőjelezi.
A Telex korábbi cikkében arra is kitért, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Kúrián támadta meg az NVB döntését. Indítványukban azzal érveltek többek között, hogy ha eltörölnék a kötelező tagdíjat, a kamara törvényben rögzített közfeladatait az állami költségvetésből kellene finanszírozni. Márpedig ez évente több mint 5 milliárd forint terhet jelentene a központi költségvetésnek. Az iparkamara szerint ráadásul az Alaptörvény alapján költségvetést érintő kérdésben nem szabad népszavazást kiírni.
Az MKIK elnöke szerint tényszerűen nem igaz, hogy ne kapnának semmit a vállalkozások a kamarától.
December 21-én az AB is elutasította az MKIK alkotmányjogi panaszát. Az Alkotmánybíróság egyetértett a Kúriával abban, hogy a népszavazásra szánt kérdésből még nem következik az, hogy a kamara feladatait az államnak kellene átvennie.
