Nyugdíj 2025 – fontos változások jönnek Január 1-től ami minden nyugdíjast érint majd!
Nyugdíj 2025 – fontos változások jönnek Január 1-től ami minden nyugdíjast érint majd! Ahogy arról korábban írtunk, a Magyar Államkincstár közzétette a 2025-ös nyugdíjutalási dátumokat: a nyugdíjasok számára jó hír, hogy több hónapban is korábban érkezik a pénz. A nyugdíjasok minden hónap 12-én számíthatnak az utalásra, de ha ez a nap hétvégére esik, a pénzük korábban érkezik. Az új nyugdíjnaptár szerint 2025-ben öt hónapban, köztük januárban is, 12-e előtt várható a nyugdíj.
- A jövő évben az 1960-ban születettek vonulhatnak nyugdíjba
- A nyugdíjakat 3,2 százalékkal emelik, és várhatóan 13,7 százalékkal magasabbak lesznek a valorizációs szorzók
- A 13. havi nyugdíjat februárban utalja a Magyar Államkincstár, feltételek módosulnak
Nyugdíjkorhatár
Nem változott, 2025-ben is 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. A jövő évben az 1960-ban született korosztály vonulhat nyugdíjba, legalábbis azok a tagjai, akik még nem kedvezményes nyugdíjasok.
Nők kedvezményes nyugdíja
A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak 2025-ben. Egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. (Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.)
Nyugdíj-megállapítás
A 2025. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során alkalmazandó új valorizációs szorzók várhatóan 13,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint 2024-ben.
Nyugdíjemelés
Január 1-jétől 3,2 százalékkal emelik a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást), mert a jövő évi költségvetési törvényben ekkora mértékű inflációs előrejelzés szerepel.
Ha jövő évi infláció meghaladná ezt a januártól augusztusig mért adatok alapján – akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint –, akkor novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.
13. havi nyugdíj
A 13. havi nyugdíjat (illetve ellátást) februárban utalja a Magyar Államkincstár. Ez a havi nyugdíj (ellátás) 100 százalékának megfelelő plusz juttatás.
A gyakorlatban ez eddig is így történt, de a törvényi feltételekben történt két apró módosítás. Az egyik, hogy jogszabályba foglalták, hogy a 13. havi nyugdíjat a tárgyév februárjában kell kifizetni, a másik, hogy annak jár, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is nyugdíjas.
Ennek következtében azok a nyugdíjasok, akik jövő januárban elhaláloznak, már nem válnak jogosulttá a 13. havi nyugdíjra, így a velük együtt élő közeli hozzátartozó (vagy örökös) nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
Nyugdíjprémium
Ha a 2025. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5 százalékot, akkor novemberben nyugdíjprémiumra is megnyílhatna a jogosultság. Erre a költségvetési törvényben foglalt előrejelzés alapján egyelőre nincs esély, mivel a GDP-növekedést 3,4 százalékra becsülik, de még ez is erős kincstári optimizmusnak bizonyulhat.
A 2026-os országgyűlési választások előtt néhány hónappal azonban lehet, hogy politikai megfontolásokból mégiscsak lesz nyugdíjprémium, ahogyan történt ez a 2022-es választások előtt, 2021 novemberében is.
Nyugdíj melletti munkavégzés
A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2025-ben is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre. A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a jövőre változatlanul 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól is, ezért jövőre is a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása.
A nyugdíj – az öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja – mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2024-ben sem korlátozza semmi.
Viszont a nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2025-ben is fő szabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállása alatt, kivéve a szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területeket. Az ezekben a szektorokban dolgozó nyugdíjasok illetményét a kormányzat mentesítő rendelkezése alapján fel lehet venni.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetében pedig 2025-ben is fennmarad a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere.
Egyéb ellátások melletti munkavégzés
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2025-ben sincs semmilyen – sem időbeni, sem kereseti – korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre azonban továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása.
Az éves keretösszeg 2025-ben 18 x 290 800 = 5 234 400 forint lesz a minimálbér 9 százalékos növekedése miatt.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2025-ben változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállása alatt, kivéve a szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területeket.
A korhatár előtti ellátásban részesülők ellátását az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt szintén szüneteltetik, de az ilyen ellátásokban részesülők is igényelhetik az ellátásuk összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítést.
Az öregségi teljes nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege
A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege változatlanul 28 500 forint, az árvaellátás minimális összege pedig változatlanul 50 000 forint lesz jövőre.
Méltányossági lehetőségek
Január 1-jétől 140 ezer forintra emelkedik a kivételes nyugdíjemelés jövedelmi korlátja. Az egyszeri segély esetében viszont változatlan marad: egyedülálló kérelmező esetén 120, közeli hozzátartozóval közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint.
Minimális mértékben – 140 ezer forintról 150 ezer forintra – emelkedik a rendkívül indokolt esetben, csak a Magyar Államkincstár Központ által engedélyezhető egyszeri segély jövedelmi korlátja.
Miután 2025-ben az egyszeri segélyre változatlanul csak 600 millió forint (nulla százalékos emelés), a méltányossági nyugdíjemelésre pedig mindössze 100 millióval forinttal több, összesen 1 milliárd forint fordítható, érdemes a jogosultaknak mielőbb, már január első napjaiban benyújtani a kérelmüket, mert nagyon gyorsan elfogyhat a rendelkezésre álló méltányossági keret. Farkas András szerint európai összehasonlításban Magyarország továbbra is az öregségi nyugdíjakra legkevesebbet költő tagállamok egyike marad 2025-ben:
– A nyugdíjkassza a jövő évre tervezett GDP mindössze 7,45 százalékát teszi ki, ami fájdalmasan elmarad az Európai Unió 10,9 százalékos átlagától – jelentette ki.
