Adóbevallás 2019: fontos tudnivalók, határidők, nyomtatványok!

Adóbevallás 2019: fontos tudnivalók, határidők, nyomtatványok!

Az adóbevallási határidőket idén is figyelemmel kell kísérni. Idén is lehetőség van egyszerűsített bevallásra, sőt teljes mértékben leegyszerűsödött az adóbevallás menete. Megszűnt a munkáltatói adóbevallás választásának lehetősége is.
Korábbi években szigorúan kellett figyelnünk a határidőket, mára azonban az adóhatóság helyettünk végzi el a személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatos teendőket.

Idén is be kell számolnunk az adóhivatalnak az előző évben szerzett jövedelmeinkről, mint eddig is minden évben. Az adóbevallást évről évre minden adózónak be kell nyújtania. Az adóbevallás arra szolgál, hogy az adóhivatal be tudja azonosítani az adózót, és az alapján megállapítsa az adóját. Külön rendszeresített nyomtatványon kell minden évben ugyanazon időpontig, – vagyis magánszemély és egyéni vállalkozók 2019.május 20. napjáig – megtennünk ezt a bevallást. Alapszabály, hogy akkor is bevallunk, ha adónk nem keletkezett, vagy azt már megfizettük. A bevallást benyújthatjuk papíron, elektronikusan, postán beküldve, vagy személyesen az adóhatóság ügyfélszolgálatán.

2018. január 1-jén lépett hatályba az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, mely megváltoztatta a személyi jövedelemadó bevallás szabályait.

Megszünteti a munkáltatói adómegállapítást, és bővíti az adóbevallási tervezettel érintett magánszemélyek körét az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyekkel és a mezőgazdasági őstermelőkkel.

2018-től már megszűnt a munkáltatói adómegállapítás, így mindenkinek saját feladata az adóbevallás. A munkáltatóknak, kifizetőknek továbbra is el kell készíteniük azonban és minden év január 31-ig át kell adniuk a magánszemélyek részére az összesített igazolást.

A magánszemélyek önadózással is elkészíthetik el a személyi jövedelemadó-bevallásukat, valamint a NAV a nyilvántartásában szereplő, a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatai alapján idén is elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, külön erre irányuló kérelem nélkül.

NAV az elkészített adóbevallási tervezeteket március 15-től teszi elérhetővé, melyet mindenki a saját az ügyfélkapus hozzáférésével tekinthet meg, itt:https://eszja.nav.gov.hu/app/login/#login

Ha valakinek nincs még ügyfélkapu regisztrációja, akkor a NAV valamennyi ügyfélszolgálatán, kormányhivatalokban, Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain is regisztrálhatnak.

Ügyfélkapu regisztráció nélkül a magánszemélyek március 19-éig kérhetik sms-ben vagy személyes, illetve elektronikusan, hogy a NAV papír alapon küldje meg az adóbevallási tervezetet az alábbi módokon:

  • SMS-ben a +36 30 344 4304 telefonszámon, el kell küldeni az adóazonosítót és a születési dátumot így: (az üzenet: SZJA adóazonosítójel ééééhhnn);
  • Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez formanyomtatványon
  • az ügyfélszolgálati irodákban személyesen vagy
  • a NAV 1819-es Infóvonalán.

A bevallási kötelezettség és az adó 1+1 százalékának felajánlása teljesíthető a NAV honlapjáról, a WebNYK nyomtatványkitöltő programmalhttps://webnyk.nav.gov.hu/app/public.action#index18SZJA bevallás benyújtásával, illetve az ügyfélszolgálati irodákban is elérhető a papír alapú 18SZJA nyomtatvány.

Automatikus adóbevallás

Ha a magánszemély a megadott határidőig nem fogadja el egészíti ki, javítja az adóbevallási tervezetet, vagy nem nyújt be önadózóként elkészített 18SZJA bevallást, akkor az adóbevallási tervezet adóbevallássá válik.

A NAV első alkalommal a 2017-es adóévre vonatkozóan készítette el adóbevallási tervezetet az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyek és a mezőgazdasági őstermelők részére is, ha – az adóhatóság nyilvántartásában foglalt, a munkáltatók, kifizetők által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások adatai szerint ezen magánszemélyek – jövedelmet, bevételt szereztek az adóévben. Nekik önadózás keretében kell bevallást benyújtaniuk, mert olyan jövedelmük is van, ami nem kifizetőktől származott, valamint maguk választanak költségelszámolási módszert, érvényesítenek kedvezményeket. Esetük ben tehát nem lesz bevallás az adóbevallási tervezetből, hanem nekik kell azt kiegészíteni. személyi jövedelemadó-bevallási határidő 2019. május 20.

Ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele 600 ezer forint alatt marad, ezért őstermelői bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, bevallási kötelezettség sem terheli.

Az egyéni vállalkozók

Mostmár szintén a WebNYK segítségével készíthetik el az SZJA bevallást, itt teljesíthetik az adófizetési kötelezettségüket is egyúttal.

A WebNYK-n a „LEKÉR” funkcióval a beküldött SZJA bevallás letöltésére is lehetőség van, ami azért fontos, mert így könnyebbé válik az SZJA bevallás javítása, helyesbítése, és az önellenőrzés is. Kapcsolódó cikk

 

Családi adókedvezmény 2019 kalkulátor

Családi adókedvezmény 2019 kalkulátor

A családi kedvezmény érvényesítésekor a kedvezményezett eltartott mellett az is figyelembe vehető, aki a családtámogatási törvény szerint a családi pótlék megállapításánál beszámításba került. Tehát a kérelemben feltüntethető, aki nappali, esti vagy levelező képzésben tanulói vagy  hallgatói jogviszonyban áll, felsőoktatási intézményben első diplomáját készül megszerezni, és nem rendelkezik személyi jövedelemadó köteles jövedelemmel  három egymást követő hónapon keresztül.

2019-ben az alábbiak szerint alakul a családi kedvezmény, mely az adóalapot csökkenti, akkor ha csak kedvezményezett eltartott van a családban:

  • egy gyermek esetén: 66.670 forint
  • kettő gyermek esetén: 116.670 forint
  • három, illetve több gyermek esetén: 220.000 forint GYERMEKENKÉNT!

Ennek megfelelően az adó az alábbi összegekkel csökken gyermekenként, havonta:

  • egy gyermek esetén: 10.000 forinttal
  • kettő gyermek esetén: 17.500 forinttal
  • három vagy több gyerek esetén: 33.000 forinttal.

Ha kedvezményezett eltartott és eltartott is van a családban, akkor az adókedvezmény függ az eltartott korától és egyéb státuszától. Erről a fent említett törvényben olvashatunk, vagy a kifizetőhelyen, NAV-nál kérhetünk bővebb felvilágosítást.

A családi kedvezmény minden megkezdett hónapra érvényesíthető. Tehát, ha egy adott hónapban csak egy napot is jogosult volt a kedvezményre, akkor azt az egész hónapra érvényesítheti. Ha a kérelmezőnek nem volt folyamatosan szja köteles jövedelme, azaz nem tudta a kedvezményt minden hónapban igénybe venni, akkor azt az adóbevallásban érvényesítheti, amennyiben az adója vagy a járulékai lehetővé teszik. Fontos itt még megemlíteni, ami általában a 3 vagy több gyerekes családoknál fordulhat elő, hogy az igénybe vehető kedvezményre mindkét szülő együttes jövedelme sem elegendő. Ebben az esetben a fenn maradó összeggel lehetőség van csökkenteni a munkabért terhelő járulékokat.

A családi adókedvezményt kétféle módon lehet igénybe venni. Egyik lehetséges módja, hogy havonta a munkabérrel együtt számfejtetjük. Ha év közben nélkülözni tudjuk ezt az összeget, akkor élhetünk a másik lehetőséggel, hogy az éves adóbevallásban egy összegben igényeljük vissza az egészet. Lehetőség van arra is, hogy év közben megváltoztassuk az év eleji döntésünket. Ehhez egy új nyilatkozatot szükséges beadni a munkahelyen, amelyben kérni kell, hogy a továbbiakban nem havonta, hanem év végén kérjük az adókedvezmény jóváírását.

Az adóelőleg nyilatkozatot mindig év elején kéri be a munkáltató, és azon változtatni az előző fejezetben leírtak szerint lehet. A visszamenőleges igénylésre nincsen lehetőség. Az igénylésnek nagyon fontos feltétele, hogy csak az adóazonosító jellel rendelkező kedvezményezett eltartott után igényelhető, valamint megosztás esetén mindkét fél kell, hogy rendelkezzen adóazonosító jellel. Ennek hiányában nincsen lehetőség megosztásra.

 

BÉREK, FIZETÉSEK, MINIMÁLBÉR 2019, GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2019! Ennyi lesz a fizetésed 2019. január 1-től ha minimálbéres vagy garantált bérminimumos vagy!

BÉREK, FIZETÉSEK, MINIMÁLBÉR 2019, GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2019!

Ennyi lesz a fizetésed 2019. január 1-től ha minimálbéres vagy garantált bérminimumos vagy!

A minimálbér nettó értékének a következő években el kell érnie, illetve meg kell haladnia a 117 ezer forintot – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Akár 150 ezer forint is lehet a minimálbér 2019-ben >>>

A szakszervezeti vezető megjegyezte, hogy béremelési javaslatuknál a társadalmi minimum értéket vették alapul, amelyet a Policy Agenda idén első alkalommal publikált.

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője elmondta, a társadalmi minimum az az érték, amelyből a háztartások finanszírozni tudják a legalapvetőbb kiadásaikat, ezen felül a kisebb összegű váratlan kiadásaik fedezésére (háztartásigép-csere, táppénzből adódó jövedelem kiesés) is képesek bevételeik átcsoportosításával. Az elemző közölte, a társadalmi minimum érték kiszámításánál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások költségvetési kiadásaira vonatkozó adatait és a saját számítású létminimumértékeket vették alapul. Ezek alapján 2017-ben az egy személyből álló háztartás társadalmi minimum értéke 117 720 forint volt, egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében pedig 341 388 forint. Kiss Ambrus szerint tavaly a lakosság 53 százaléka élt olyan háztartásban, ahol nem érte el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint. Településtípusokra lebontva a fővárosban élők 33 százaléka, a községekben élőknek viszont már 65 százaléka élt a társadalmi minimum alatt. Az elemző felidézte, hogy a társadalmi minimum fogalmát 1990-1991-ben egy parlamenti albizottságban dolgozták ki. Kordás László kiemelte, a MASZSZ a béremelés mellett az alacsony bérkategóriába tartozóknál a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését is kezdeményezi majd, a szakszervezet célja, hogy esetükben az szja 9 százalékra mérséklődjön.

Ehhez kapcsolódóan szólt arról is, hogy kezdeményezik a bértárgyalások mielőbbi elindítását, hogy a kormány a jövő évi költségvetéssel és az adótörvényekkel egy időben tudja tárgyalni a szakszervezetekkel a 2019. január 1-jén életbe lépő minimálbért, illetve garantált bérminimumot. A szakszervezeti vezető szerint erre azért van szükség, mert a 2016 novemberében aláírt hatéves adó és bérmegállapodás csupán az első két évre tartalmazott béremelést, ezért a bérek kérdésével idén is foglalkozni kell.

A sajtótájékoztatón bemutatták a Policy Agenda által harmadik alkalommal publikált létminimum-számítást is. Kordás László felidézte, hogy a MASZSZ a Policy Agendával együttműködve azért vállalta a létminimum számítását, mert 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal úgy döntött, nem publikálja többé ezt a mutatót. A felmérést a Policy Agenda a KSH korábbi módszertana alapján készítette, a kutatás elkészítését a Friedrich Ebert Alapítvány támogatta. Magyarországon a lakosság 30 százaléka élt 2017-ben a létminimum alatt, ez az arány az előző év azonos időszakához képest 6 százalékpontos javulást mutat, ami nagy részben a hatéves adó és bérmegállapodásnak köszönhető – mondta Kiss Ambrus. Hozzátette: számításaik szerint 2017-ben Magyarországon egy személyre számítva 90 450 forint volt a létminimum összege, míg a kétkeresős és két gyermeket nevelő háztartásnál 262 305 forint.

Településtípusokra lebontva az adatok azt mutatják, hogy Budapesten az emberek 15 százaléka élt olyan háztartásban, amely nem érte el a létminimum szintjét, a megyei jogú városoknál ez az arány 21 százalékra, a városokban, illetve a falvakban 33, illetve 40 százalékra emelkedett – ismertette az elemző.

Kiss Ambrus a létminimum környékén élő családok bevételeinek megoszlásáról elmondta, hogy keresetük 31 százalékát élelmiszerre költik, lakásfenntartásra bevételeik 22 százalékát, ruházatra pedig 3 százalékát fordítják.

Kapcsolódó cikkünk >>>

 

ÚJ KÖZALKALMAZOTTI BÉRTÁBLA 2019

ÚJ KÖZALKALMAZOTTI BÉRTÁBLA 2019

MUTATJUK HOGYAN VÁLTOZIK! KÖZALKALMAZOTTI BÉREMELÉS 2019!

Felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel, 58 évesen, 35 évnyi szakmai tapasztalattal a háta mögött egy középfokú végzettségű pályakezdő bérét kapja az a könyvtári dolgozó, aki a méltatlan helyzetet megelégelve tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult. Azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát. Az ítélet nem sokat váratott magára: az ügyet felkaroló Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tájékoztatása szerint a bíróság nemrégiben alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett az ügyben. Az indoklás szerint ugyanis az illetménytábla eredeti célja – a differenciálás, a közalkalmazotti pályán való előmeneteli lehetőség biztosítása – nem valósul meg, ez a funkcióvesztés pedig alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez írja a 24óra.

Az ügy hátterében az áll, hogy a közalkalmazotti illetménytáblát 2008-ban befagyasztották, holott azt éppen azért alkották meg 1992-ben, hogy – a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint – jól átlátható, kiszámítható megélhetést biztosítson a közszférában dolgozóknak. A bértábla alapilletményei tehát 10 éve változatlanok, a minimálbért és a garantált bérminimumot viszont az utóbbi két évben jelentősen megemelték, emiatt pedig egymásra csúsztak a fizetések. Jelenleg a közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékában alacsonyabbak az alapilletmények, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum.

Mivel azonban a garantált bérminimumot a legalább középfokú végzettséget előíró állásoknál kötelező megfizetni, a bírósághoz forduló dolgozó alapbérét januártól 55 232 forinttal ki kellett egészíteni, az így lett 180 500 forint. Csakhogy az intézetben dolgozó munkatársainak 77 százaléka is ugyanennyit kap – még azok is, akik néhány éve doktori fokozatot szereztek. Vagyis esetükben a bértábla egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy milyen végzettséggel, és hány éve dolgoznak a pályán. A bérminimumon felüli kategóriákba eső kollégák alapbérét viszont továbbra is differenciálja a bértábla a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint.

Ez a megkülönböztetés nemcsak méltatlan, hanem diszkriminatív is – véli Földiák András, a SZEF elnöke, aki ezért bízik az Alkotmánybíróság pozitív döntésében. A tét nem kicsi. A SZEF számításai szerint a próbaper megnyerése esetén 200 ezer szociális munkás, egészségügyi, illetve iskolai műszaki és adminisztratív dolgozó, könyvtáros léphet fel az állammal szemben több milliárd forintnyi elmaradt bért követelve.

Bár a költségvetési szférában a múlt év első 11 hónapjában 314 800 forint volt a – közfoglalkoztatottak nélküli – átlagkereset, a közalkalmazotti bértábla alapján ezt gyakorlatilag senkinek sem volt lehetősége elérni. A közszféra átlagát azok húzták fel, akiknek a bérét a szakmai életpályamodell-szabályok szerint számfejtik: ilyenek például a kormánytisztviselők. Ezzel szemben a bértábla alapján fizetett költségvetési dolgozók valamennyien a szféra átlagfizetése alatt keresnek: azok is, akik egy vagy több egyetemi végzettséggel tudományos munkát végeznek közalkalmazottként.

Egy anyagi háttér nélküli, egyetemet végzett kezdő munkavállalónak tehát valóban reális alternatíva az Aldi-pénztárosoknak tett, sokat emlegetett 300 ezer forintos bruttó bérajánlat, hiszen az messze veri bármelyik országos közgyűjtemény ajánlatát. A közalkalmazottak közül egyébként kevesen érik el életük végéig is a bruttó 300 ezer forintot, a különféle, például vezetői pótlékok nélkül ezt csak a 60 év körüli, tudományos munkát végző, egyetemi doktorátussal rendelkezők mondhatják el magukról. „Sima” egyetemi végzettséggel közgyűjteményben dolgozó közalkalmazott nem kaphat ma még a nyugdíjba lépés előtt sem ekkora (bruttó 300 ezer forintos) fizetést.

Mindez azért történik, mert a kormány nem hajlandó változtatni a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan illetményalapján. A tábla ugyanis tíz fizetési osztályon alapul, s mindegyik a szolgálatban eltöltött idő szerinti, 17 fizetési fokozatból áll. Mindegyik fizetési osztálynak megállapították az illetményalapját, ez a legalacsonyabb A1-ben 69 ezer, a legmagasabb J1-ben pedig 154 500 forint, s ezt fizetési fokozatonként különféle szorzókkal látták el. Ám míg a minimálbért és a garantált bérminimumot azóta évente emelték a kormányok, ezekhez az illetményalapokhoz nem nyúltak. Hivatalosan tehát ezek a dolgozók még a bérminimumot sem kereshetnék meg, de hogy ez a szégyen ne essen meg, törvényben szabályozták, hogy aki a bérminimum alatt keresne, annak a fizetését eddig a szintig ki kell egészíteni.

Ez a bérkiegészítés felborítja azonban a rendszer belső logikáját, azt eredményezve, hogy az alapfokú végzettségű kezdők nemcsak a legfelső fizetési osztályba tartozó kezdőkhöz hasonló fizetést kapnak, de ez szülte azt az anomáliát is, hogy a fizetési osztályok felében a kezdőknek ugyanannyi bér jár, mint a nyugdíj előtt állóknak. Így az életkor szerinti, a közalkalmazotti törvényben egyébként előírt differenciálást sem tudják megtenni a munkáltatók.

A kormány a fizetések rendezése helyett inkább azt az utat választotta, hogy egyes szakmákat kivett a közalkalmazotti törvény fizetésekről szóló paragrafusainak hatálya alól, s életpályamodell keretében emelte a fizetéseket. Így lett a pedagógusoknak és az egészségügyben dolgozóknak is magasabb a keresetük, mint ami a közalkalmazotti bértábla alapján járna nekik. De a felsőoktatási és a kutatási szféra is ki tudta húzni magát a közalkalmazotti bértábla hatálya alól, igaz, egy tanársegéd bruttó 221 ezer, vagy egy adjunktus 277 ezer forintos fizetése még így is messze elmarad nemcsak az Aldi-pénztárosok, de még a költségvetési szféra átlagfizetésétől is. Hogy e szakmák dolgozói magasabb fizetést kapnak például a közgyűjteményi dolgozóknál, az annak is köszönhető, hogy aránylag jó az érdekérvényesítő képességük. A felsőoktatási és az akadémiai közeg mindig is „közelebb volt a tűzhöz”, a tanár- vagy egészségügyi sztrájktól pedig minden kormány tart, míg a könyvtárosok vagy levéltárosok sztrájkja enyhén szólva sem ütné át az ingerküszöböt. Így marad a petíciózás: hétfőn például egy húszméteres tekercsen adta át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a béremelés ügyében gyűjtött aláírásokat az erőforrás-minisztérium kulturális államtitkárságának.

A kormány a közgyűjteményeknél bértábla rendezése helyett tavaly kulturális bérpótlékot vezetett be, ezt azonban nem hajlandó beépíteni a fizetésbe. Az idei választási évre a pótlék garantált, ám hogy ez így marad-e jövőre is, az a kormány kénye-kedvétől függ. Pedagógus béremelés 2019