Hosszú hétvégék 2020 és ünnepnapok! Itt a lista >>>

Bejelentette a kormány a 2020-as hosszú hétvégéket

Bejelentette a kormány, hogy melyik hétvégéken pihenhetünk több napot 2020-ban: nem lesz sok, jövőre csak három darab négynapos hosszú hétvégének örülhetünk.

A karácsonyt és a húsvétot leszámítva csak augusztus 20-a körül lesz négynapos hétvége 2020-ban  a kedden megjelent Magyar Közlönyre hivatkozva. Mint kiderült, csak két szombati munkanap lesz, amikor le kell dolgozni a szabadnapokat.

Augusztus 21. péntek lesz pihenőnap, illetve december 24. csütörtök. Ez azt jelenti, hogy a dátumok körül négynapos hétvégék lesznek, ezeket a pihenőnapokat augusztus 29-én és december 12-én kell ledolgozni, ez lesz a két szombati munkanap.

A nagypéntek és a húsvét hétfő miatt április 10-13. között sem kell dolgozni, továbbá jó hír, hogy háromnapos hétvégék lesznek még, hiszen a pünkösd minden évben hétfőre is esik, május elseje és október 23-a pedig péntek lesz 2020-ban. Nem számíthatunk extra szabadnapra március 15-e miatt, ugyanis az vasárnapra esik, ahogy november elseje is vasárnap. 

 

Adóbevallás 2019: fontos tudnivalók, határidők, nyomtatványok!

Adóbevallás 2019: fontos tudnivalók, határidők, nyomtatványok!

Az adóbevallási határidőket idén is figyelemmel kell kísérni. Idén is lehetőség van egyszerűsített bevallásra, sőt teljes mértékben leegyszerűsödött az adóbevallás menete. Megszűnt a munkáltatói adóbevallás választásának lehetősége is.
Korábbi években szigorúan kellett figyelnünk a határidőket, mára azonban az adóhatóság helyettünk végzi el a személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatos teendőket.

Idén is be kell számolnunk az adóhivatalnak az előző évben szerzett jövedelmeinkről, mint eddig is minden évben. Az adóbevallást évről évre minden adózónak be kell nyújtania. Az adóbevallás arra szolgál, hogy az adóhivatal be tudja azonosítani az adózót, és az alapján megállapítsa az adóját. Külön rendszeresített nyomtatványon kell minden évben ugyanazon időpontig, – vagyis magánszemély és egyéni vállalkozók 2019.május 20. napjáig – megtennünk ezt a bevallást. Alapszabály, hogy akkor is bevallunk, ha adónk nem keletkezett, vagy azt már megfizettük. A bevallást benyújthatjuk papíron, elektronikusan, postán beküldve, vagy személyesen az adóhatóság ügyfélszolgálatán.

2018. január 1-jén lépett hatályba az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, mely megváltoztatta a személyi jövedelemadó bevallás szabályait.

Megszünteti a munkáltatói adómegállapítást, és bővíti az adóbevallási tervezettel érintett magánszemélyek körét az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyekkel és a mezőgazdasági őstermelőkkel.

2018-től már megszűnt a munkáltatói adómegállapítás, így mindenkinek saját feladata az adóbevallás. A munkáltatóknak, kifizetőknek továbbra is el kell készíteniük azonban és minden év január 31-ig át kell adniuk a magánszemélyek részére az összesített igazolást.

A magánszemélyek önadózással is elkészíthetik el a személyi jövedelemadó-bevallásukat, valamint a NAV a nyilvántartásában szereplő, a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatai alapján idén is elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, külön erre irányuló kérelem nélkül.

NAV az elkészített adóbevallási tervezeteket március 15-től teszi elérhetővé, melyet mindenki a saját az ügyfélkapus hozzáférésével tekinthet meg, itt:https://eszja.nav.gov.hu/app/login/#login

Ha valakinek nincs még ügyfélkapu regisztrációja, akkor a NAV valamennyi ügyfélszolgálatán, kormányhivatalokban, Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain is regisztrálhatnak.

Ügyfélkapu regisztráció nélkül a magánszemélyek március 19-éig kérhetik sms-ben vagy személyes, illetve elektronikusan, hogy a NAV papír alapon küldje meg az adóbevallási tervezetet az alábbi módokon:

  • SMS-ben a +36 30 344 4304 telefonszámon, el kell küldeni az adóazonosítót és a születési dátumot így: (az üzenet: SZJA adóazonosítójel ééééhhnn);
  • Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez formanyomtatványon
  • az ügyfélszolgálati irodákban személyesen vagy
  • a NAV 1819-es Infóvonalán.

A bevallási kötelezettség és az adó 1+1 százalékának felajánlása teljesíthető a NAV honlapjáról, a WebNYK nyomtatványkitöltő programmalhttps://webnyk.nav.gov.hu/app/public.action#index18SZJA bevallás benyújtásával, illetve az ügyfélszolgálati irodákban is elérhető a papír alapú 18SZJA nyomtatvány.

Automatikus adóbevallás

Ha a magánszemély a megadott határidőig nem fogadja el egészíti ki, javítja az adóbevallási tervezetet, vagy nem nyújt be önadózóként elkészített 18SZJA bevallást, akkor az adóbevallási tervezet adóbevallássá válik.

A NAV első alkalommal a 2017-es adóévre vonatkozóan készítette el adóbevallási tervezetet az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyek és a mezőgazdasági őstermelők részére is, ha – az adóhatóság nyilvántartásában foglalt, a munkáltatók, kifizetők által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások adatai szerint ezen magánszemélyek – jövedelmet, bevételt szereztek az adóévben. Nekik önadózás keretében kell bevallást benyújtaniuk, mert olyan jövedelmük is van, ami nem kifizetőktől származott, valamint maguk választanak költségelszámolási módszert, érvényesítenek kedvezményeket. Esetük ben tehát nem lesz bevallás az adóbevallási tervezetből, hanem nekik kell azt kiegészíteni. személyi jövedelemadó-bevallási határidő 2019. május 20.

Ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele 600 ezer forint alatt marad, ezért őstermelői bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, bevallási kötelezettség sem terheli.

Az egyéni vállalkozók

Mostmár szintén a WebNYK segítségével készíthetik el az SZJA bevallást, itt teljesíthetik az adófizetési kötelezettségüket is egyúttal.

A WebNYK-n a „LEKÉR” funkcióval a beküldött SZJA bevallás letöltésére is lehetőség van, ami azért fontos, mert így könnyebbé válik az SZJA bevallás javítása, helyesbítése, és az önellenőrzés is. Kapcsolódó cikk

 

Családi adókedvezmény 2019 kalkulátor

Családi adókedvezmény 2019 kalkulátor

A családi kedvezmény érvényesítésekor a kedvezményezett eltartott mellett az is figyelembe vehető, aki a családtámogatási törvény szerint a családi pótlék megállapításánál beszámításba került. Tehát a kérelemben feltüntethető, aki nappali, esti vagy levelező képzésben tanulói vagy  hallgatói jogviszonyban áll, felsőoktatási intézményben első diplomáját készül megszerezni, és nem rendelkezik személyi jövedelemadó köteles jövedelemmel  három egymást követő hónapon keresztül.

2019-ben az alábbiak szerint alakul a családi kedvezmény, mely az adóalapot csökkenti, akkor ha csak kedvezményezett eltartott van a családban:

  • egy gyermek esetén: 66.670 forint
  • kettő gyermek esetén: 116.670 forint
  • három, illetve több gyermek esetén: 220.000 forint GYERMEKENKÉNT!

Ennek megfelelően az adó az alábbi összegekkel csökken gyermekenként, havonta:

  • egy gyermek esetén: 10.000 forinttal
  • kettő gyermek esetén: 17.500 forinttal
  • három vagy több gyerek esetén: 33.000 forinttal.

Ha kedvezményezett eltartott és eltartott is van a családban, akkor az adókedvezmény függ az eltartott korától és egyéb státuszától. Erről a fent említett törvényben olvashatunk, vagy a kifizetőhelyen, NAV-nál kérhetünk bővebb felvilágosítást.

A családi kedvezmény minden megkezdett hónapra érvényesíthető. Tehát, ha egy adott hónapban csak egy napot is jogosult volt a kedvezményre, akkor azt az egész hónapra érvényesítheti. Ha a kérelmezőnek nem volt folyamatosan szja köteles jövedelme, azaz nem tudta a kedvezményt minden hónapban igénybe venni, akkor azt az adóbevallásban érvényesítheti, amennyiben az adója vagy a járulékai lehetővé teszik. Fontos itt még megemlíteni, ami általában a 3 vagy több gyerekes családoknál fordulhat elő, hogy az igénybe vehető kedvezményre mindkét szülő együttes jövedelme sem elegendő. Ebben az esetben a fenn maradó összeggel lehetőség van csökkenteni a munkabért terhelő járulékokat.

A családi adókedvezményt kétféle módon lehet igénybe venni. Egyik lehetséges módja, hogy havonta a munkabérrel együtt számfejtetjük. Ha év közben nélkülözni tudjuk ezt az összeget, akkor élhetünk a másik lehetőséggel, hogy az éves adóbevallásban egy összegben igényeljük vissza az egészet. Lehetőség van arra is, hogy év közben megváltoztassuk az év eleji döntésünket. Ehhez egy új nyilatkozatot szükséges beadni a munkahelyen, amelyben kérni kell, hogy a továbbiakban nem havonta, hanem év végén kérjük az adókedvezmény jóváírását.

Az adóelőleg nyilatkozatot mindig év elején kéri be a munkáltató, és azon változtatni az előző fejezetben leírtak szerint lehet. A visszamenőleges igénylésre nincsen lehetőség. Az igénylésnek nagyon fontos feltétele, hogy csak az adóazonosító jellel rendelkező kedvezményezett eltartott után igényelhető, valamint megosztás esetén mindkét fél kell, hogy rendelkezzen adóazonosító jellel. Ennek hiányában nincsen lehetőség megosztásra.

 

BÉREK, FIZETÉSEK, MINIMÁLBÉR 2019, GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2019! Ennyi lesz a fizetésed 2019. január 1-től ha minimálbéres vagy garantált bérminimumos vagy!

BÉREK, FIZETÉSEK, MINIMÁLBÉR 2019, GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2019!

Ennyi lesz a fizetésed 2019. január 1-től ha minimálbéres vagy garantált bérminimumos vagy!

A minimálbér nettó értékének a következő években el kell érnie, illetve meg kell haladnia a 117 ezer forintot – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Akár 150 ezer forint is lehet a minimálbér 2019-ben >>>

A szakszervezeti vezető megjegyezte, hogy béremelési javaslatuknál a társadalmi minimum értéket vették alapul, amelyet a Policy Agenda idén első alkalommal publikált.

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője elmondta, a társadalmi minimum az az érték, amelyből a háztartások finanszírozni tudják a legalapvetőbb kiadásaikat, ezen felül a kisebb összegű váratlan kiadásaik fedezésére (háztartásigép-csere, táppénzből adódó jövedelem kiesés) is képesek bevételeik átcsoportosításával. Az elemző közölte, a társadalmi minimum érték kiszámításánál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások költségvetési kiadásaira vonatkozó adatait és a saját számítású létminimumértékeket vették alapul. Ezek alapján 2017-ben az egy személyből álló háztartás társadalmi minimum értéke 117 720 forint volt, egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében pedig 341 388 forint. Kiss Ambrus szerint tavaly a lakosság 53 százaléka élt olyan háztartásban, ahol nem érte el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint. Településtípusokra lebontva a fővárosban élők 33 százaléka, a községekben élőknek viszont már 65 százaléka élt a társadalmi minimum alatt. Az elemző felidézte, hogy a társadalmi minimum fogalmát 1990-1991-ben egy parlamenti albizottságban dolgozták ki. Kordás László kiemelte, a MASZSZ a béremelés mellett az alacsony bérkategóriába tartozóknál a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését is kezdeményezi majd, a szakszervezet célja, hogy esetükben az szja 9 százalékra mérséklődjön.

Ehhez kapcsolódóan szólt arról is, hogy kezdeményezik a bértárgyalások mielőbbi elindítását, hogy a kormány a jövő évi költségvetéssel és az adótörvényekkel egy időben tudja tárgyalni a szakszervezetekkel a 2019. január 1-jén életbe lépő minimálbért, illetve garantált bérminimumot. A szakszervezeti vezető szerint erre azért van szükség, mert a 2016 novemberében aláírt hatéves adó és bérmegállapodás csupán az első két évre tartalmazott béremelést, ezért a bérek kérdésével idén is foglalkozni kell.

A sajtótájékoztatón bemutatták a Policy Agenda által harmadik alkalommal publikált létminimum-számítást is. Kordás László felidézte, hogy a MASZSZ a Policy Agendával együttműködve azért vállalta a létminimum számítását, mert 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal úgy döntött, nem publikálja többé ezt a mutatót. A felmérést a Policy Agenda a KSH korábbi módszertana alapján készítette, a kutatás elkészítését a Friedrich Ebert Alapítvány támogatta. Magyarországon a lakosság 30 százaléka élt 2017-ben a létminimum alatt, ez az arány az előző év azonos időszakához képest 6 százalékpontos javulást mutat, ami nagy részben a hatéves adó és bérmegállapodásnak köszönhető – mondta Kiss Ambrus. Hozzátette: számításaik szerint 2017-ben Magyarországon egy személyre számítva 90 450 forint volt a létminimum összege, míg a kétkeresős és két gyermeket nevelő háztartásnál 262 305 forint.

Településtípusokra lebontva az adatok azt mutatják, hogy Budapesten az emberek 15 százaléka élt olyan háztartásban, amely nem érte el a létminimum szintjét, a megyei jogú városoknál ez az arány 21 százalékra, a városokban, illetve a falvakban 33, illetve 40 százalékra emelkedett – ismertette az elemző.

Kiss Ambrus a létminimum környékén élő családok bevételeinek megoszlásáról elmondta, hogy keresetük 31 százalékát élelmiszerre költik, lakásfenntartásra bevételeik 22 százalékát, ruházatra pedig 3 százalékát fordítják.

Kapcsolódó cikkünk >>>