KÖZMUNKÁSOK FIGYELEM! SZEPTEMBER 1-TŐL VADONATÚJ LEHETŐSÉG VÁR RÁTOK >>>

KÖZMUNKÁSOK FIGYELEM! SZEPTEMBER 1-TŐL VADONATÚJ LEHETŐSÉG VÁR RÁTOK >>>

Átképeznék a közmunkásokat, akik sokkal többet kereshetnek majd!!!

Novemberben elindulnak az első képzések, május végén lehetnek a határon azok a rendőrök, akiket a határvadász századok megerősítése miatt vesznek fel – mondta Papp Károly országos rendőrfőkapitány szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Tovább erősödött a nyomás a határon

A főkapitány a Készenléti Rendőrség központi objektumában tartott tájékoztatón felidézte: a kormány augusztus 10-én döntött arról, hogy a határőrizet megerősítése érdekében háromezer új rendőrrel növelik a határvadász századok létszámát.

Elmondta, a kormány azért döntött a határvadász századok megerősítéséről, mert tovább erősödött az illegális migrációs nyomás a magyar-szerb, valamint a bolgár-szerb határon, megnőtt a szerb területen várakozók száma, és titkosszolgálati jelentések alapján nem várható az illegális migráció csökkenése. Emellett csökkenteni kell a rendőri állomány leterheltségét és meg kell előzni az állomány kifáradását – mondta – , ugyanakkor fenn kell tartani az ország kiegyensúlyozott közbiztonsági helyzetét. Az is cél volt, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete ne romoljon – tette hozzá.

További nyolc határvadász bevetési osztály

Papp Károly közölte, a belügyminiszter augusztus 18-án hagyta jóvá előterjesztését, miszerint a Készenléti Rendőrség szervezetében jelenleg működő hét határvadász bevetési osztály mellett további nyolcat hoznak létre.

Megjegyezte: Budapesten a jelenlegi egy helyett két mélységi ellenőrzési osztálya lesz a Készenléti Rendőrségnek. A Győrben és Szombathelyen meglévő határvadász bevetési osztályok létszámát növelik, Nagykanizsán és Kaposváron új bevetési osztályt állítanak fel. Bővítik a pécsi, a miskolci, a nyírbátori és a kiskunhalasi – már meglévő – határvadász bevetési osztályok létszámát. Debrecenben, Orosházán, Szegeden és Kiskunhalason a meglévő mellé újabb bevetési osztályokat állítanak fel.

Fiatalokat toboroznak

A határvadász századokba szeptember 1-jétől toborozzák a fiatalokat a megyei kormányhivatalok foglalkoztatási osztályainak, a pályaorientációs iskoláknak a bevonásával. A járási kormányhivatalokon keresztül – elsősorban a közép- és felsőfokú végzettségű – a közfoglalkoztatottakat keresik meg – részletezte.

Megkeresik a korábban nem alkalmatlanság miatt elutasított jelentkezőket is. Ezen kívül a toborzáshoz használják a Facebookot, a Twittert, a képzésről ingyenes telefonszámon, valamint e-mailben is lehet érdeklődni. Valamennyi rendőr-főkapitányság területén működni fog a felvételi eljárást lebonyolító csoport.

Vizsga, próbaidő, majd őrmesterré kinevezés
A rendőrfőkapitány a képzésről elmondta: a felvettek egy kéthónapos alapképzés után vizsgát tesznek, a vizsga után hivatalos állományba kerülnek 12 hónapos próbaidőre, és őrmesterré nevezik ki őket. Egy további négyhónapos képzés elvégzése után pedig őr és járőr szakképesítést szereznek, így az alapképzés megkezdésétől számítva, hat hónapos képzés után helyezik őket beosztásba a határvadász századoknál.

 

 

Baleseti járadék összege 2019

Baleseti járadék összege 2019

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

Ezen kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a fentiekben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:

1.   fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset   8 %-a,

2.   fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 10 %-a,

3.   fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 15 %-a,

4.   fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál                 a havi átlagkereset 30 %-a.

Üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet.

Foglalkozási betegség alapján megállapítandó baleseti járadékot, a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A baleseti járadék alapját képező átlagkereset összegének kiszámításánál a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képzett adó összegével a kereseteket nem kell csökkenteni.

Nyugdíjasként elszenvedett üzemi balesetnél a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Ha ezen a napon a kérelmező baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól nyílik meg.

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni és a járadékot, akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani.

Állapotváltozás esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani (csökkenteni vagy emelni).

Megszűnik a baleset járadékra való jogosultság, ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 13 százalékot.

Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.

A baleseti járadékra a jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás mértéke a 13 százalékot ismét meghaladja. Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a 20 százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb 2 éven át – újból jár.

A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet érvényesíteni.

A baleseti járadékot írásban, az e célra rendszeresített ONYF. 3515-274. jelű vagy K05 számú formanyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.

>>> Amennyiben hasznosnak találod a cikket, kérjük oszd meg ismerőseiddel is. Köszönjük <<<

 

Cafeteria 2019 >>> A cafeteria átalakításában a kormány döntést hozott!

Cafeteria 2019 >>> A cafeteria átalakításában a kormány döntést hozott!

A cafeteria jövőre tervezett átalakításában a kormány végleges döntést hozott, a most tervezett lépések már nem fognak változni és a keret sem fog csökkenni – többek között erről beszélt a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy Orbán Viktor januárban költözhet a Budai várba.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2019-es adócsomaggal kapcsolatban a szokásos csütörtöki sajtótájákoztatóján megjegyezte, hogy az adócsökkentés egyértelműen tovább folytatódik. Az cafeteria teljes átalakításával kapcsolatban azt mondta: a kormány azt szeretné, ha a munkaadók az adócsökkentések miatt felszabaduló pénzeket béremelés formájában adnák oda a dolgozóiknak, az egyetlen cafeteriaelemként megmaradó a SZÉP kártyával kapcsolatban pedig azt mondta, hogy az a belföldi turizmus érdekében marad meg.

Gulyás szerint a cafetéria átalakításában a kormány végleges döntést hozott, a most tervezett lépések nem fognak változni a következő hetek vitái során és a cafetéria éves kerete sem fog csökkenni, csak annak juttatási módja változik.

A hatéves bérmegállapodás keretében történő járulékcsökkentéssel kapcsolatban Gulyás közölte: a kormány igyekszik tartani magát a vállalásokhoz, ezért csökken az adó mértéke jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra. (Igaz ennek vannak feltételei, a hatéves bérmegállapodásban ugyanis ezt a csökkentést a reálkeresetek függvényében állapítják majd meg és ha a feltételek teljesülnek, akkor jövő év július 1-től jöhet a további 2 százalékpontos csökkentés – a szerk.)

A miniszter az MTI szerint továbbá azt is hozzátette, hogy a gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentések lehetnek a következő években, és a reményeik szerint négy év múlva a szociális hozzájárulási adó mértéke 11,5 százalék lehet.

V4+Ausztria

A Kormányinfónk az is kiederült, hogy a V4-ek Ausztria részvételével tartandó uniós csúcstalálkozón elsősorban az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a migrációról lesz szó. A miniszter szerint a kormány szeretné, ha ezen a területen közös V4-es álláspont alakulna ki.

Betartották az ígéretüket

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország szuverenitását és biztonságának garantálását szolgálja az Országgyűlés által szerdán elfogadott hetedik alaptörvény-módosítás és a “Stop Soros” törvénycsomag. Gulyás Gergely szerint az elfogadott jogszabályok kizárják, hogy Magyarország bevándorlóország legyen. Az alkotmánymódosítás kimondja az idegen népesség Magyarországra telepítésének tilalmát és az első biztonságos ország elvét.

Utóbbiról azt mondta, ha ezt a genfi konvencióból következő elvet valamennyi uniós tagállam alkalmazta volna, európai vitákat lehetett volna elkerülni. Gulyás szerint a “Stop Sorossal” lehetővé válik, hogy a törvénytelen bevándorlás szervezését az eddigieknél is hatékonyabban akadályozzák meg. A két törvény elfogadásával a Fidesz-KDNP választási ígéretét tartotta be – hangsúlyozta az MTI szerint.

Mi lesz az Orbán-Merkel találkozóval?

Az Index szerint Gulyás nem kommentálta azt a magyar sajtóban megjelent hírt, hogy Angela Merkel meghívta volna Orbán Viktort. Ezt azzal indokolta, hogy a német kormány még hivatalosan ezt nem közölte. Gulyás azt sem erősítette meg, hogy Merkel még az uniós csúcs előtt szeretne találkozni a magyar miniszterelnökkel.

Jön az ötmilliós miniszteri fizetés?

A miniszteri fizetések megemelésének lehetősége kapcsán Gulyás azt hangsúlyozta, hogy az új terv csak lehetőséget ad arra a kormányfőnek, hogy a miniszterek fizetése legfeljebb addig emelkedjen, mint amennyi a felügyeletük alá tartozó intézmények vezetőinek felső korlátja. Példaként a Portfolio.hu tudósítása szerint az állami vagyon felügyeletéért felelős Bártfai-Mager Andrea kormánybiztos fizetését említette, szerinte őt érintheti leginkább ez a javaslat, hiszen az alá tartozó állami cégek (pl. Magyar Posta) vezetőinek fizetése már eddig is jelentősen magasabb volt a miniszter havi fizetésénél (havi bruttó 1,3 millió forint).

Más miniszterek felügyelete alatt jellemzően nincsenek ilyen versenypiaci környezetre valló fizetések és ezért van benne az új tervben az is, hogy minden esetben Orbán Viktor egyéni mérlegelésétől függ a miniszteri fizetések meghatározása. A kormányfő fizetése nem fog emelkedni, ezért előfordulhat, hogy egyik-másik miniszter fizetése meghaladja majd a kormányfőét – jegyezte meg Gulyás.

Mikor költözik Orbán?

Újságírói kérdésre Gulyás elmondta: az a cél, hogy január elsejétől a Miniszterelnökség a Budai várba, a Karmelita kolostor területére tudjon költözni írja 24óra.

 

Lakástámogatás 2019: több millió forint támogatás jár a családoknak otthonteremtésre!

Lakástámogatás 2019: több millió forint támogatás jár a családoknak otthonteremtésre!

A 2018. január 1-jétől hatályos jogszabály alapján közvetlenül a lakáscélú jelzáloghitellel érintett lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalától, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatalától igényelhető támogatás a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentésére.

Szemben a fentiekkel a magánszemélyek lakáshoz jutását, lakhatási körülményeinek javítását szolgáló vissza nem térítendő állami támogatások (utólagos lakásépítési/-vásárlási kedvezmény, akadálymentesítési támogatás, családi otthonteremtési kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás), valamint államilag kamattámogatott kölcsönök (otthonteremtési kamattámogatás, fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatása, ) a hitelintézeteknél és takarékszövetkezeteknél (a továbbiakban együtt: hitelintézet) vehetők igénybe. A támogatások részletes feltételeiről az állammal a támogatások folyósítására és elszámolására szerződést kötött hitelintézetek adnak tájékoztatást. Ha hitelintézet a támogatás iránti kérelmet elutasítja, az igénylő a támogatással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalától, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatalától kérheti, hogy állapítsa meg a támogatási feltételeknek való megfelelését.

Annak érdekében, hogy az ingatlan a támogatás céljának megfelelően meghatározott ideig (jellemzően 10 évig) a támogatottak lakóhelyéül szolgáljon, jogszabály és a támogatási szerződések alapján az érintett ingatlan tulajdoni lapjára az állam javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. Az ingatlan-nyilvántartási változtatások bejegyzéséhez szükséges engedély kiadásához a tulajdonosoknak a támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatalához kell fordulniuk kérelemmel.

A Családok Otthonteremtése Kedvezményéről itt tájékozódhat bővebben.

A támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatalához kell bejelenteni, ha a támogatott lakóingatlant elidegenítették, lebontották, használatát harmadik személynek átengedték, a lakáscéltól eltérően hasznosítják, illetve azt is, ha a lakás nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál. Előbbi magatartások a támogatás visszafizetését vonják maguk után, kivéve, ha az elidegenítés célja újabb, a támogatott ingatlan helyébe lépő lakás vásárlása vagy építése. A járási (kerületi) hivataltól kell kérni a támogatás visszafizetésének felfüggesztését és az állami igény biztosítékainak másik ingatlanra való átjegyzését is.

Tájékoztatjuk továbbá az ügyfeleket arról, hogy nem engedélyezhető az állami jelzálogjog újabb ingatlanra való átjegyzése és ezáltal a visszafizetési kötelezettség alóli mentesülés abban az esetben, ha az újabb lakást a támogatott személy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójától vagy élettársától vásárolta, továbbá, ha a támogatott személy tulajdonosa az eladó jogi személynek, jogi személyiség nélküli szervezetnek, illetve egyéni vállalkozóként önmagának, mint magánszemélynek értékesíti az ingatlant.