ÚJ KÖZALKALMAZOTTI BÉRTÁBLA 2019

ÚJ KÖZALKALMAZOTTI BÉRTÁBLA 2019

MUTATJUK HOGYAN VÁLTOZIK! KÖZALKALMAZOTTI BÉREMELÉS 2019!

Felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel, 58 évesen, 35 évnyi szakmai tapasztalattal a háta mögött egy középfokú végzettségű pályakezdő bérét kapja az a könyvtári dolgozó, aki a méltatlan helyzetet megelégelve tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult. Azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát. Az ítélet nem sokat váratott magára: az ügyet felkaroló Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tájékoztatása szerint a bíróság nemrégiben alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett az ügyben. Az indoklás szerint ugyanis az illetménytábla eredeti célja – a differenciálás, a közalkalmazotti pályán való előmeneteli lehetőség biztosítása – nem valósul meg, ez a funkcióvesztés pedig alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez írja a 24óra.

Az ügy hátterében az áll, hogy a közalkalmazotti illetménytáblát 2008-ban befagyasztották, holott azt éppen azért alkották meg 1992-ben, hogy – a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint – jól átlátható, kiszámítható megélhetést biztosítson a közszférában dolgozóknak. A bértábla alapilletményei tehát 10 éve változatlanok, a minimálbért és a garantált bérminimumot viszont az utóbbi két évben jelentősen megemelték, emiatt pedig egymásra csúsztak a fizetések. Jelenleg a közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékában alacsonyabbak az alapilletmények, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum.

Mivel azonban a garantált bérminimumot a legalább középfokú végzettséget előíró állásoknál kötelező megfizetni, a bírósághoz forduló dolgozó alapbérét januártól 55 232 forinttal ki kellett egészíteni, az így lett 180 500 forint. Csakhogy az intézetben dolgozó munkatársainak 77 százaléka is ugyanennyit kap – még azok is, akik néhány éve doktori fokozatot szereztek. Vagyis esetükben a bértábla egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy milyen végzettséggel, és hány éve dolgoznak a pályán. A bérminimumon felüli kategóriákba eső kollégák alapbérét viszont továbbra is differenciálja a bértábla a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint.

Ez a megkülönböztetés nemcsak méltatlan, hanem diszkriminatív is – véli Földiák András, a SZEF elnöke, aki ezért bízik az Alkotmánybíróság pozitív döntésében. A tét nem kicsi. A SZEF számításai szerint a próbaper megnyerése esetén 200 ezer szociális munkás, egészségügyi, illetve iskolai műszaki és adminisztratív dolgozó, könyvtáros léphet fel az állammal szemben több milliárd forintnyi elmaradt bért követelve.

Bár a költségvetési szférában a múlt év első 11 hónapjában 314 800 forint volt a – közfoglalkoztatottak nélküli – átlagkereset, a közalkalmazotti bértábla alapján ezt gyakorlatilag senkinek sem volt lehetősége elérni. A közszféra átlagát azok húzták fel, akiknek a bérét a szakmai életpályamodell-szabályok szerint számfejtik: ilyenek például a kormánytisztviselők. Ezzel szemben a bértábla alapján fizetett költségvetési dolgozók valamennyien a szféra átlagfizetése alatt keresnek: azok is, akik egy vagy több egyetemi végzettséggel tudományos munkát végeznek közalkalmazottként.

Egy anyagi háttér nélküli, egyetemet végzett kezdő munkavállalónak tehát valóban reális alternatíva az Aldi-pénztárosoknak tett, sokat emlegetett 300 ezer forintos bruttó bérajánlat, hiszen az messze veri bármelyik országos közgyűjtemény ajánlatát. A közalkalmazottak közül egyébként kevesen érik el életük végéig is a bruttó 300 ezer forintot, a különféle, például vezetői pótlékok nélkül ezt csak a 60 év körüli, tudományos munkát végző, egyetemi doktorátussal rendelkezők mondhatják el magukról. „Sima” egyetemi végzettséggel közgyűjteményben dolgozó közalkalmazott nem kaphat ma még a nyugdíjba lépés előtt sem ekkora (bruttó 300 ezer forintos) fizetést.

Mindez azért történik, mert a kormány nem hajlandó változtatni a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan illetményalapján. A tábla ugyanis tíz fizetési osztályon alapul, s mindegyik a szolgálatban eltöltött idő szerinti, 17 fizetési fokozatból áll. Mindegyik fizetési osztálynak megállapították az illetményalapját, ez a legalacsonyabb A1-ben 69 ezer, a legmagasabb J1-ben pedig 154 500 forint, s ezt fizetési fokozatonként különféle szorzókkal látták el. Ám míg a minimálbért és a garantált bérminimumot azóta évente emelték a kormányok, ezekhez az illetményalapokhoz nem nyúltak. Hivatalosan tehát ezek a dolgozók még a bérminimumot sem kereshetnék meg, de hogy ez a szégyen ne essen meg, törvényben szabályozták, hogy aki a bérminimum alatt keresne, annak a fizetését eddig a szintig ki kell egészíteni.

Ez a bérkiegészítés felborítja azonban a rendszer belső logikáját, azt eredményezve, hogy az alapfokú végzettségű kezdők nemcsak a legfelső fizetési osztályba tartozó kezdőkhöz hasonló fizetést kapnak, de ez szülte azt az anomáliát is, hogy a fizetési osztályok felében a kezdőknek ugyanannyi bér jár, mint a nyugdíj előtt állóknak. Így az életkor szerinti, a közalkalmazotti törvényben egyébként előírt differenciálást sem tudják megtenni a munkáltatók.

A kormány a fizetések rendezése helyett inkább azt az utat választotta, hogy egyes szakmákat kivett a közalkalmazotti törvény fizetésekről szóló paragrafusainak hatálya alól, s életpályamodell keretében emelte a fizetéseket. Így lett a pedagógusoknak és az egészségügyben dolgozóknak is magasabb a keresetük, mint ami a közalkalmazotti bértábla alapján járna nekik. De a felsőoktatási és a kutatási szféra is ki tudta húzni magát a közalkalmazotti bértábla hatálya alól, igaz, egy tanársegéd bruttó 221 ezer, vagy egy adjunktus 277 ezer forintos fizetése még így is messze elmarad nemcsak az Aldi-pénztárosok, de még a költségvetési szféra átlagfizetésétől is. Hogy e szakmák dolgozói magasabb fizetést kapnak például a közgyűjteményi dolgozóknál, az annak is köszönhető, hogy aránylag jó az érdekérvényesítő képességük. A felsőoktatási és az akadémiai közeg mindig is „közelebb volt a tűzhöz”, a tanár- vagy egészségügyi sztrájktól pedig minden kormány tart, míg a könyvtárosok vagy levéltárosok sztrájkja enyhén szólva sem ütné át az ingerküszöböt. Így marad a petíciózás: hétfőn például egy húszméteres tekercsen adta át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a béremelés ügyében gyűjtött aláírásokat az erőforrás-minisztérium kulturális államtitkárságának.

A kormány a közgyűjteményeknél bértábla rendezése helyett tavaly kulturális bérpótlékot vezetett be, ezt azonban nem hajlandó beépíteni a fizetésbe. Az idei választási évre a pótlék garantált, ám hogy ez így marad-e jövőre is, az a kormány kénye-kedvétől függ. Pedagógus béremelés 2019

 

12 MILLIÓ FORINTOS TÁMOGATÁS JÖN SZEPTEMBERTŐL!

12 MILLIÓ FORINTOS TÁMOGATÁS JÖN SZEPTEMBERTŐL!

Hosszú csúszás után a napokban tett több hivatalos nyilatkozat megerősítette: ténylegesen várható, hogy augusztusban megjelenik a mikrovállalkozások indítását támogató pályázati felhívás, mely nem mezőgazdasági tevékenységek elindításához nyújt majd 100% vissza nem térítendő támogatást, maximum 12 M Ft értékben.

A vidéki térségekben helyi szükségleteket kiszolgáló árutermelő/szolgáltató mikrovállalkozások indítását fogják támogatni 5 évre szóló ún. átalánytámogatással. A kedvező feltételek miatt már most rendkívül nagy a pályázat iránt érdeklődők száma, ezért érdemes mielőbb megkezdeni a pályázat benyújtásához szükséges előkészületeket, melyben nagy segítséget jelenthet szakembereink segítsége és az ingyenes előminősítés, melyre alább jelentkezhetnek.

A konstrukció hasonló a mezőgazdasági termelőknek szóló fiatal gazda pályázathoz, így várhatóan nagyon népszerű lesz.  Itt nem lesz korhatár, de szigorú üzleti tervet kell vállalni és a vállalásokat 5 évig tartani.  12 M Ft-ot nem lesz lehetőség 1-2 M Ft-os árbevétel vállalással és alkalmazott nélkül elnyerni, így a maximum összeget csak a tényleg életképes ötletek gazdái tudják elnyerni.  A támogatás 75%-át rögtön a nyerést követően ki fogják fizetni, elszámolni nem kell vele, mert nem beruházási típusú támogatás lesz, kötelezetsség csak az üzleti terv tartására nézve lesz.  A második részlet igénylése 36 hónap után lehetséges, az üzleti terv megfelelő teljesítése alapján.

Pályázhat mikrovállalkozás indítása esetén a helyben lakó 18. életévét betöltött cselekvő­képes természetes személy, aki a pályázat benyújtása évének január 1. napján a fejlesztés megvalósulásának helyén állandó lakóhellyel rendelkezik.  A fejlesztés megvalósulásának helye csak 10.000 fő alatti település lehet.

 

KÖZMUNKÁSOK FIGYELEM! SZEPTEMBER 1-TŐL VADONATÚJ LEHETŐSÉG VÁR RÁTOK >>>

KÖZMUNKÁSOK FIGYELEM! SZEPTEMBER 1-TŐL VADONATÚJ LEHETŐSÉG VÁR RÁTOK >>>

Átképeznék a közmunkásokat, akik sokkal többet kereshetnek majd!!!

Novemberben elindulnak az első képzések, május végén lehetnek a határon azok a rendőrök, akiket a határvadász századok megerősítése miatt vesznek fel – mondta Papp Károly országos rendőrfőkapitány szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Tovább erősödött a nyomás a határon

A főkapitány a Készenléti Rendőrség központi objektumában tartott tájékoztatón felidézte: a kormány augusztus 10-én döntött arról, hogy a határőrizet megerősítése érdekében háromezer új rendőrrel növelik a határvadász századok létszámát.

Elmondta, a kormány azért döntött a határvadász századok megerősítéséről, mert tovább erősödött az illegális migrációs nyomás a magyar-szerb, valamint a bolgár-szerb határon, megnőtt a szerb területen várakozók száma, és titkosszolgálati jelentések alapján nem várható az illegális migráció csökkenése. Emellett csökkenteni kell a rendőri állomány leterheltségét és meg kell előzni az állomány kifáradását – mondta – , ugyanakkor fenn kell tartani az ország kiegyensúlyozott közbiztonsági helyzetét. Az is cél volt, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete ne romoljon – tette hozzá.

További nyolc határvadász bevetési osztály

Papp Károly közölte, a belügyminiszter augusztus 18-án hagyta jóvá előterjesztését, miszerint a Készenléti Rendőrség szervezetében jelenleg működő hét határvadász bevetési osztály mellett további nyolcat hoznak létre.

Megjegyezte: Budapesten a jelenlegi egy helyett két mélységi ellenőrzési osztálya lesz a Készenléti Rendőrségnek. A Győrben és Szombathelyen meglévő határvadász bevetési osztályok létszámát növelik, Nagykanizsán és Kaposváron új bevetési osztályt állítanak fel. Bővítik a pécsi, a miskolci, a nyírbátori és a kiskunhalasi – már meglévő – határvadász bevetési osztályok létszámát. Debrecenben, Orosházán, Szegeden és Kiskunhalason a meglévő mellé újabb bevetési osztályokat állítanak fel.

Fiatalokat toboroznak

A határvadász századokba szeptember 1-jétől toborozzák a fiatalokat a megyei kormányhivatalok foglalkoztatási osztályainak, a pályaorientációs iskoláknak a bevonásával. A járási kormányhivatalokon keresztül – elsősorban a közép- és felsőfokú végzettségű – a közfoglalkoztatottakat keresik meg – részletezte.

Megkeresik a korábban nem alkalmatlanság miatt elutasított jelentkezőket is. Ezen kívül a toborzáshoz használják a Facebookot, a Twittert, a képzésről ingyenes telefonszámon, valamint e-mailben is lehet érdeklődni. Valamennyi rendőr-főkapitányság területén működni fog a felvételi eljárást lebonyolító csoport.

Vizsga, próbaidő, majd őrmesterré kinevezés
A rendőrfőkapitány a képzésről elmondta: a felvettek egy kéthónapos alapképzés után vizsgát tesznek, a vizsga után hivatalos állományba kerülnek 12 hónapos próbaidőre, és őrmesterré nevezik ki őket. Egy további négyhónapos képzés elvégzése után pedig őr és járőr szakképesítést szereznek, így az alapképzés megkezdésétől számítva, hat hónapos képzés után helyezik őket beosztásba a határvadász századoknál.

 

 

Baleseti járadék összege 2019

Baleseti járadék összege 2019

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

Ezen kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a fentiekben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:

1.   fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset   8 %-a,

2.   fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 10 %-a,

3.   fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 15 %-a,

4.   fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál                 a havi átlagkereset 30 %-a.

Üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet.

Foglalkozási betegség alapján megállapítandó baleseti járadékot, a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A baleseti járadék alapját képező átlagkereset összegének kiszámításánál a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képzett adó összegével a kereseteket nem kell csökkenteni.

Nyugdíjasként elszenvedett üzemi balesetnél a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Ha ezen a napon a kérelmező baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól nyílik meg.

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni és a járadékot, akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani.

Állapotváltozás esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani (csökkenteni vagy emelni).

Megszűnik a baleset járadékra való jogosultság, ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 13 százalékot.

Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.

A baleseti járadékra a jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás mértéke a 13 százalékot ismét meghaladja. Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a 20 százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb 2 éven át – újból jár.

A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet érvényesíteni.

A baleseti járadékot írásban, az e célra rendszeresített ONYF. 3515-274. jelű vagy K05 számú formanyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.

>>> Amennyiben hasznosnak találod a cikket, kérjük oszd meg ismerőseiddel is. Köszönjük <<<