Családi adókedvezmény 2020: ennyi lesz Januártól az adókedvezmény mértéke:

Családi adókedvezmény 2020: ennyi lesz Januártól az adókedvezmény mértéke:

Minden eddiginél nagyobb összeget, mintegy 380 milliárd forintot hagynak a családi kedvezmények a gyermeket nevelő több mint egymillió szülőnél 2020-ban – mondta a Magyar Nemzetnek Izer Norbert. Az adóügyi államtitkár hangsúlyozta, nem volt ez mindig így, hiszen a kormányváltás évében, 2010-ben például csupán 12,5 milliárd forintot áldozott az állam a családok adókedvezményére. Az államtitkár részleteiben is beszélt arról, hogy jövőre életbe lép a négygyermekes anyák szja-mentessége.

Az elmúlt években folyamatosan bővült a gyermeket nevelő szülőknek járó adó- és járulékkedvezmények köre, összege, a következő újítás 2020. január elsején lép életbe. Ennek értelmében a jövő esztendőtől a négy vagy több gyermekes édesanyáknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük – erről beszélt lapunknak Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára. Az új lehetőség legfontosabb részleteit összefoglalva Izer Norbert egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy januártól párhuzamosan igénybe vehető a családi kedvezmény és a négygyermekes anyáknak járó szja-mentesség.

A kettő tehát nem zárja ki egymást.

– Az új kedvezményt – éppen úgy, mint a családi kedvezményt – már az adóelőlegből igénybe lehet venni – hívta fel a figyelmet az államtitkár, emellett lényegesnek nevezte azt is, hogy az élethosszig szóló mentesség azokra az édesanyákra is vonatkozik, akiknek már felnőtt gyermekeik vannak.

A szaktárcánál azzal számolnak, hogy – hasonlóan a korábbi évekhez – jövőre is nagyjából 1,1 millió legálisan dolgozó szülő veheti igénybe a gyermekek után járó havi családi kedvezményeket, valamint az új lehetőséget, a négygyermekesek szja-mentességét. – A kedvezményezettek létszámában nincs érdemi változás, 2011, vagyis a gyermeknevelést támogató adószabályok bevezetése óta egymillió körüli az érintettek tábora. A családoknál maradó összegnél ugyanakkor komoly változás tapasztalható, az összeg mára igencsak megugrott – mondta az államtitkár.

Az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt a támogatások összege

A családi adókedvezmények szabályrendszerét a 2010-es kormányváltás után fogadta el a törvényhozás, a rendelkezések rögtön a következő esztendőben nagyjából 180 milliárd forintot hagytak a családoknál. A következő két évben is hasonló összegű együttes kedvezménnyel számolhattak a címzettek, új helyzetet 2014 hozott. Akkor lépett életbe az a módosítás, amely lehetővé tette, hogy a szülők a személyi jövedelemadójuk mellett a járulékaikat is csökkenthessék.

Ennek nyomán abban az esztendőben már 230 milliárd forint körüli összeget fordított az állam a gyermekek után járó családi kedvezményre. Azóta a tétel – például a kétgyermekesek kedvezményének megduplázása miatt – évről évre emelkedett: az együttes összeg 2017-ben megközelítette a 290 milliárdot, 2018-ban túllépte a 310 milliárdot, idén pedig 355 milliárd forintra nőhet.

Az összeg – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentességével kiegészülve – jövőre 380 milliárd forintra hízhat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy összehasonlításképpen érdemes megemlíteni a 2010-es adatot. Abban az évben ugyanis csupán 12,5 milliárdot költött az állam a családok adókedvezményére.

GYERMEKES CSALÁDOK FIGYELEM! KEVESEBB LESZ A CSALÁDI!

Az elmúlt néhány évben az infláció mértéke gyakorlatilag nulla volt, emiatt a családi…

Az elmúlt néhány évben az infláció mértéke gyakorlatilag nulla volt, emiatt a családi adókedvezmény mértéke gyakorlatilag bevezetése óta állandó értékű volt. Idén viszont már számolni kell a pénzromlással, sőt, várhatóan hosszú távon a fix összegű kedvezményeket szépen lassan elemésztheti az infláció. Számításaink szerint a három gyerekesek tíz év múlva negyedével kevesebb összegből gazdálkodhatnak majd reálértéken.

Az infláció az elmúlt években nulla közeli volt, így a fix összegű juttatásoknál nem kellett azzal kalkulálni, hogy az évek múltán egyre kisebb lesz. Az idei évre viszont már a 2-3 százalékos pénzromlás sem kizárt, később ez magasabb is lehet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi középtávú inflációs célja jelenleg 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékos toleranciaszinttel. A pénzromlás viszont nem kedvez a fix juttatásoknak, emiatt pedig a magyar családoknak adott kedvezmény reálértéke csökkenhet.
Tényleg elfogy a családi adókedvezmény?

Az egyik legjelentősebb juttatás a családi adókedvezmény, amely a törvényben fix összegként szerepel:

egy gyermek után havi 10 ezer forint,

két gyermek után fejenként havi 15 ezer forint,

három vagy több gyermek után pedig fejenként 33 ezer forint

kedvezmény vehető igénybe 2017-ben. Ehhez persze érdemes hozzátenni, hogy a két gyermek után érvényesíthető jóváírás a következő években lépcsőzetesen nőni fog, 2019-ban már 40 ezer forint lesz havonta érvényesíthető összeg. Az infláció vasfoga azonban még így is a juttatások ellen dolgozik, mivel az évek során egyre kevesebbet érhet a juttatásunk.
Mégis, mennyivel kapunk kevesebbet?

Kiszámoltuk, hogy 10 év alatt mennyit visz el az infláció, ha 3 százalékos pénzromlással számolunk (ez ugye megfelel az MNB céljának). Igazán húsbavágóan a három vagy többgyerekeseket és az egykéket nevelők járnak,
reál értéken ugyanis a jelenlegi összeg 76 százalékát kapják meg családi adókedvezményből.

Ez azt jelenti, hogy a pénzromlás a juttatás közel negyedét felemészti. A kétgyerekesek azonban furcsa módon nemhogy kevesebbet, hanem többet kapnak majd reálértéken, mint most.

3 gyermekeseknél: 2016-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 99 000 forint 2017-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 96 030 2018-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 93 149 2019-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 90 355 2020-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 87 644 2021-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 85 015 2022-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 82 464 2023-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 79 990 2024-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 77 591 2025-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 75 263

2 gyermekeseknél: 2016-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 25 000 forint 2017-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 29 100 2018-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 32 932 2019-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 36 507 2020-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 35 412 2021-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 34 349 2022-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 33 319 2023-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 32 319 2024-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 31 350 2025-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 30 409

1 gyermekeseknél:

2016-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 10 000 forint
2017-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 9 700
2018-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 9 409
2019-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 9 127
2020-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 8 853
2021-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 8 587
2022-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 8 330
2023-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 8 080
2024-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 7 837
2025-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 7 602

Van megoldás és nem kizárt az sem, hogy a kormány korrigálni fogja a kieső összegeket! Több megoldás is kínálkozik a probléma megoldására!

Jelenleg a családi adókedvezmény a személyi jövedelemadó törvényben (1995. évi CXVII. tv.) fix összegként van feltüntetve, így csökkenhet a reálértéke inflációs környezetben.

Jó ötlet lenne a minimálbérhez kötni a kedvezményt, az adóalap egyébként is sok esetben ebből képződik, így a bérrel együtt az igénybe vehető kedvezmény mértéke is nőne.

Szintén jó megoldás lehet, ha a KSH által megállapított előző évi átlagkeresethez igazítanák a családi adókedvezmény mértékét.

Az infláció szintjéhez is igazíthatnák a családi adókedvezményt, így a reálértéke hosszútávon gyakorlatilag állandó maradna, persze kisebb ingadozások elképzelhetők, a korrekció egyébként utólagosan (a KSH adatai alapján) vagy előzetesen is megtörténhetne

 

Ennyi lehet 2020-ban a minimálbér

Ennyi lehet 2020-ban a minimálbér

A jövő évi minimálbérek korábban rögzített mértékének felülvizsgálatáról,valamint az állami cégek alkalmazottainak keresetrendezéséről is megkezdődnek a tárgyalások a következő napokban. A kötelező legkisebb keresetek 2020-ra esedékes nyolcszázalékos emelésénél nagyobb mérték meghatározott mutatókhoz kötött. Az állami cégeknél pedig lejárt a korábbi bérmegállapodás, ezért újabb, akár többéves rendezésről állapodhatnak meg a partnerek, a járulékcsökkentést pedig új képlettel számolhatják – írja a Magyar Nemzet.

A lap szerint egyeztetések kezdődnek az elkövetkezendő napokban a legalacsonyabb keresetekről, a rövidített vasárnapi nyitvatartásról, járulékcsökkentésekről és az állami cégek bérhelyzetéről. Mind a garantált bérminimum, mind a minimálbér 8 százlékkal emelkedhet az idei évhez hasonlóan. A minimálbér 2020-ban 149 ezer forintról 161 ezer forintra, a garantál bérminimum pedig 195 ezer forintból 210 600 forintra emelkedik. Ezek a fizetések bruttóban értendőek. A konkrét intézkedés azonban most még nem várható, mert csak jövőre ismerhetőek meg az új egyeztetéshez szükséges gazdasági mutatók – például az infláció, GDP-növekedés, termelékenység makrogazdasági adatai. Amennyiben ezek eltérnek a tavaly decemberben kötött megállapodástól, akkor új tárgyalások kezdődnek.

A munkaadók szerint elegendő a minimálbér tervezett emelésének mértéke, mivel a munkaadók általában magasabb béren foglalkoztatják a munkavállalókat. A bruttó átlagkereset 10 százalék feletti emelkedése ezt támasztja alá érvelésük szerint. Az állami cégek munkavállalói 2017 és 2019 között átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést kaptak a 3 éves bérmegállapodás szerint. A vasútnál, a postánál és a Volánnál eltérő egyezségek születhetnek, de a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának ülésén részt vevők előnyösnek tartják a többéves, kiszámítható, a nemzetgazdaság átlagkereset-emelkedését meghaladó felzárkóztatást, mivel így sikeresebben meg tudják tartani a munkaerőt és zavartalanul fenntarthatják a közszolgáltatások minőségét. Ezek a vállalatok önerőből nem lennének képesek nagyobb emelést végrehajtani, az állam segítségére szorulnak.

A portál információi szerint a kereskedelmi munkaadók rövidítenék a vasárnapi nyitvatartást is. Az önkéntes javaslat ismét napirendre kerülhet a kormány és a versenyszfára konzultációs fórumán.

 

Hosszú hétvégék 2020 és ünnepnapok! Itt a lista >>>

Bejelentette a kormány a 2020-as hosszú hétvégéket

Bejelentette a kormány, hogy melyik hétvégéken pihenhetünk több napot 2020-ban: nem lesz sok, jövőre csak három darab négynapos hosszú hétvégének örülhetünk.

A karácsonyt és a húsvétot leszámítva csak augusztus 20-a körül lesz négynapos hétvége 2020-ban  a kedden megjelent Magyar Közlönyre hivatkozva. Mint kiderült, csak két szombati munkanap lesz, amikor le kell dolgozni a szabadnapokat.

Augusztus 21. péntek lesz pihenőnap, illetve december 24. csütörtök. Ez azt jelenti, hogy a dátumok körül négynapos hétvégék lesznek, ezeket a pihenőnapokat augusztus 29-én és december 12-én kell ledolgozni, ez lesz a két szombati munkanap.

A nagypéntek és a húsvét hétfő miatt április 10-13. között sem kell dolgozni, továbbá jó hír, hogy háromnapos hétvégék lesznek még, hiszen a pünkösd minden évben hétfőre is esik, május elseje és október 23-a pedig péntek lesz 2020-ban. Nem számíthatunk extra szabadnapra március 15-e miatt, ugyanis az vasárnapra esik, ahogy november elseje is vasárnap. 

 

Adóbevallás 2019: fontos tudnivalók, határidők, nyomtatványok!

Adóbevallás 2019: fontos tudnivalók, határidők, nyomtatványok!

Az adóbevallási határidőket idén is figyelemmel kell kísérni. Idén is lehetőség van egyszerűsített bevallásra, sőt teljes mértékben leegyszerűsödött az adóbevallás menete. Megszűnt a munkáltatói adóbevallás választásának lehetősége is.
Korábbi években szigorúan kellett figyelnünk a határidőket, mára azonban az adóhatóság helyettünk végzi el a személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatos teendőket.

Idén is be kell számolnunk az adóhivatalnak az előző évben szerzett jövedelmeinkről, mint eddig is minden évben. Az adóbevallást évről évre minden adózónak be kell nyújtania. Az adóbevallás arra szolgál, hogy az adóhivatal be tudja azonosítani az adózót, és az alapján megállapítsa az adóját. Külön rendszeresített nyomtatványon kell minden évben ugyanazon időpontig, – vagyis magánszemély és egyéni vállalkozók 2019.május 20. napjáig – megtennünk ezt a bevallást. Alapszabály, hogy akkor is bevallunk, ha adónk nem keletkezett, vagy azt már megfizettük. A bevallást benyújthatjuk papíron, elektronikusan, postán beküldve, vagy személyesen az adóhatóság ügyfélszolgálatán.

2018. január 1-jén lépett hatályba az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, mely megváltoztatta a személyi jövedelemadó bevallás szabályait.

Megszünteti a munkáltatói adómegállapítást, és bővíti az adóbevallási tervezettel érintett magánszemélyek körét az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyekkel és a mezőgazdasági őstermelőkkel.

2018-től már megszűnt a munkáltatói adómegállapítás, így mindenkinek saját feladata az adóbevallás. A munkáltatóknak, kifizetőknek továbbra is el kell készíteniük azonban és minden év január 31-ig át kell adniuk a magánszemélyek részére az összesített igazolást.

A magánszemélyek önadózással is elkészíthetik el a személyi jövedelemadó-bevallásukat, valamint a NAV a nyilvántartásában szereplő, a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatai alapján idén is elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, külön erre irányuló kérelem nélkül.

NAV az elkészített adóbevallási tervezeteket március 15-től teszi elérhetővé, melyet mindenki a saját az ügyfélkapus hozzáférésével tekinthet meg, itt:https://eszja.nav.gov.hu/app/login/#login

Ha valakinek nincs még ügyfélkapu regisztrációja, akkor a NAV valamennyi ügyfélszolgálatán, kormányhivatalokban, Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain is regisztrálhatnak.

Ügyfélkapu regisztráció nélkül a magánszemélyek március 19-éig kérhetik sms-ben vagy személyes, illetve elektronikusan, hogy a NAV papír alapon küldje meg az adóbevallási tervezetet az alábbi módokon:

  • SMS-ben a +36 30 344 4304 telefonszámon, el kell küldeni az adóazonosítót és a születési dátumot így: (az üzenet: SZJA adóazonosítójel ééééhhnn);
  • Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez formanyomtatványon
  • az ügyfélszolgálati irodákban személyesen vagy
  • a NAV 1819-es Infóvonalán.

A bevallási kötelezettség és az adó 1+1 százalékának felajánlása teljesíthető a NAV honlapjáról, a WebNYK nyomtatványkitöltő programmalhttps://webnyk.nav.gov.hu/app/public.action#index18SZJA bevallás benyújtásával, illetve az ügyfélszolgálati irodákban is elérhető a papír alapú 18SZJA nyomtatvány.

Automatikus adóbevallás

Ha a magánszemély a megadott határidőig nem fogadja el egészíti ki, javítja az adóbevallási tervezetet, vagy nem nyújt be önadózóként elkészített 18SZJA bevallást, akkor az adóbevallási tervezet adóbevallássá válik.

A NAV első alkalommal a 2017-es adóévre vonatkozóan készítette el adóbevallási tervezetet az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyek és a mezőgazdasági őstermelők részére is, ha – az adóhatóság nyilvántartásában foglalt, a munkáltatók, kifizetők által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások adatai szerint ezen magánszemélyek – jövedelmet, bevételt szereztek az adóévben. Nekik önadózás keretében kell bevallást benyújtaniuk, mert olyan jövedelmük is van, ami nem kifizetőktől származott, valamint maguk választanak költségelszámolási módszert, érvényesítenek kedvezményeket. Esetük ben tehát nem lesz bevallás az adóbevallási tervezetből, hanem nekik kell azt kiegészíteni. személyi jövedelemadó-bevallási határidő 2019. május 20.

Ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele 600 ezer forint alatt marad, ezért őstermelői bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, bevallási kötelezettség sem terheli.

Az egyéni vállalkozók

Mostmár szintén a WebNYK segítségével készíthetik el az SZJA bevallást, itt teljesíthetik az adófizetési kötelezettségüket is egyúttal.

A WebNYK-n a „LEKÉR” funkcióval a beküldött SZJA bevallás letöltésére is lehetőség van, ami azért fontos, mert így könnyebbé válik az SZJA bevallás javítása, helyesbítése, és az önellenőrzés is. Kapcsolódó cikk