Adózás 2020: újabb adókönnyítésekről döntött a kormány

Újabb adókönnyítésekről döntött a kormány, amelyek 200 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál és a családoknál – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a Facebookra feltöltött videójában.

A versenyszférával kötött megállapodásnak megfelelően július 1-jétől újabb két százalékponttal, 17,5-ről 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, ez fél év alatt mintegy 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál – közölte a miniszter.
Mintegy 600 ezer cégnek és szervezetnek elég szeptember 30-ig benyújtani beszámolóját, valamint bevallani, illetve befizetni a társasági adót és a helyi iparűzési adót. A határidő elhalasztása adókönnyítést és likviditási segítséget is jelent – mutatott rá a miniszter. Hozzátette, hogy a beszámoló határidejének változása nem érinti a tőzsdei cégeket, a bankokat, a biztosítókat és a befektetési vállalkozásokat.

A munkavállalókat segíti, hogy továbbra is jogosultak egészségügyi ellátásra, akiknek most fizetés nélküli szabadságot kellett kivenni. Helyettük május 1-jétől a munkáltatónak kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami havi 7710 forint – mondta Varga Mihály.
Kiemelte azt is, hogy minden cég megtarthatja azt az adózói besorolást, amelyet tavaly év végén megszerzett, tehát az adózás szempontjából megbízható cégek a megbízható besorolásban maradnak, továbbra is élhetnek az ezzel járó kedvezményekkel.
További kedvezmény, hogy a vállalkozások kérhetik bármelyik adó mérséklését abban az esetben, ha a járványhelyzet miatt kerültek nehéz helyzetbe. Ennek mértéke vállalkozásonként elérheti az 5 millió forintot. Kérhetnek a vállalkozások 5 millió forintos adótartozásig minden adófajta esetében 12 havi részletfizetést vagy hat havi pótlékmentes fizetési halasztást – ismertette Varga Mihály.
A kisvállakozásokat hozza majd jobb helyzetbe, hogy 2021-től 1 százalékponttal, 12-ről 11 százalékra csökken a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés mintegy 10 milliárd forintot hagy jövőre több mint 50 ezer vállalkozásnál – jelezte a pénzügyminiszter.
A turizmus területén dolgozó vállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek, ezért a kormány úgy döntött, hogy 2020. december 31-ig a vendégeknek nem kell megfizetniük az idegenforgalmi adót.
Még kedvezőbb lesz a SZÉP-kártya igénybevétele, csökken az adóteher és nagyobb lesz az elkölthető keretösszeg is. A kártyára utalt összeg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, így az adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken. A kedvezményes adókulccsal adható összeg csaknem megduplázódik.

A részletes szabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben – mondta Varga Mihály.

 

Tovább jár a gyes, a gyed és a gyet a Koronavírus miatt >>> Ezek a családok kapják meg!!!

Tovább jár a gyes, a gyed és a gyet a Koronavírus miatt >>> Ezek a családok kapják meg!!!

Tovább jár a gyes, a gyed és a gyet

A gyes, a gyed és a gyet meghosszabbítása a veszélyhelyzet megszűnéséig szól: azaz akik pont ez idő alatt veszítenék el a jogosultságot valamelyik támogatásra, azok továbbra is kapják a juttatást az államtól, ameddig a kormány nem dönt úgy, hogy véget ért a veszélyhelyzet.

Gyetet a KSH adatai alapján havonta nagyjából 32 ezer család kap, gyest 154 ezer, ezek összege bruttó 28 500 forint. A gyed összege a munkabértől függ, de legfeljebb 225 400 összegű lehet, ez a legnagyobb költségvetési tétel, havonta nagyjából 103 ezren jogosultak rá. Ezeknek a juttatásoknak a meghosszabbítása több tízmilliárdos külön kiadás is lehet az államnak.

(Borítókép: A járdát mossák a Gozsdu udvar bejáratánál Budapesten 2020. március 16-án. Az új koronavírus-járvány miatt a főváros utcáin közterein szinte nincsennek turisták és a helyi lakosok is jóval kevesebbet tartózkodnak a közterületeken. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Kilakoltatási, végrehajtási moratórium

A kilakoltatásokat, végrehajtások felfüggesztik a veszélyhelyzet lezárását követő 15. napig, másrészt az adótartozások behajtását is. Az adótartozásoknál valószínűleg egyébként is lehetett volna méltányosságot kérni a NAV-tól a járványra hivatkozva, így most eggyel egyszerűbb lesz a helyzet.

Az elmúlt években évente nagyjából 3000-3500 körüli kilakoltatás történt a 24.hu által kikért adatok alapján, ezek jó része Budapesten. Ez egy negyedévre vetítve pár száz ingatlant jelenthet, de egyébként praktikus okokból sem tűnik értelmes ötletnek egy járvány alatt kilakoltatásokkal foglalkozni. A kormányrendeletből az derül ki, hogy a korábban már megkezdett eljárásokat is felfüggesztik. “A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés sem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható” – írja a rendelet.

A végrehajtásokról szóló résznél van egy pont, ami azt jelzi, hogy  a kormányrendelet készítése során felkészültek arra is, ha a veszélyhelyzet október végéig kitart, vagy még tovább.

Ugyanis a szöveg egyik rendelkezése figyelembe veszi a téli kilakoltatási moratóriumot. “Ha a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik”, akkor nem lehet kilakoltatni senkit.

Az érintős bankkártyás fizetés új limitje: 15 ezer forint

Pénteken tett arra javaslatot a jegybank, hogy a bankok emeljék fel az érintéses (paypass) kártyás vásárlásoknál a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó 5 ezer forintos értékhatárt 15 ezer forintra. Így kevesebben fogdosnák össze a bankkártyás terminálokon a nyomógombokat, ami csökkenti a koronavírus-fertőzés esélyét.

Ez most bekerült a rendeletbe, pont, ahogy a jegybank gondolta, a 15 ezer forintos összeghatárral. A bankoknak legkésőbb április 15-ig kötelezően át kell állniuk erre.

 

Családi adókedvezmény 2020: ennyi lesz Januártól az adókedvezmény mértéke:

Családi adókedvezmény 2020: ennyi lesz Januártól az adókedvezmény mértéke:

Minden eddiginél nagyobb összeget, mintegy 380 milliárd forintot hagynak a családi kedvezmények a gyermeket nevelő több mint egymillió szülőnél 2020-ban – mondta a Magyar Nemzetnek Izer Norbert. Az adóügyi államtitkár hangsúlyozta, nem volt ez mindig így, hiszen a kormányváltás évében, 2010-ben például csupán 12,5 milliárd forintot áldozott az állam a családok adókedvezményére. Az államtitkár részleteiben is beszélt arról, hogy jövőre életbe lép a négygyermekes anyák szja-mentessége.

Az elmúlt években folyamatosan bővült a gyermeket nevelő szülőknek járó adó- és járulékkedvezmények köre, összege, a következő újítás 2020. január elsején lép életbe. Ennek értelmében a jövő esztendőtől a négy vagy több gyermekes édesanyáknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük – erről beszélt lapunknak Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára. Az új lehetőség legfontosabb részleteit összefoglalva Izer Norbert egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy januártól párhuzamosan igénybe vehető a családi kedvezmény és a négygyermekes anyáknak járó szja-mentesség.

A kettő tehát nem zárja ki egymást.

– Az új kedvezményt – éppen úgy, mint a családi kedvezményt – már az adóelőlegből igénybe lehet venni – hívta fel a figyelmet az államtitkár, emellett lényegesnek nevezte azt is, hogy az élethosszig szóló mentesség azokra az édesanyákra is vonatkozik, akiknek már felnőtt gyermekeik vannak.

A szaktárcánál azzal számolnak, hogy – hasonlóan a korábbi évekhez – jövőre is nagyjából 1,1 millió legálisan dolgozó szülő veheti igénybe a gyermekek után járó havi családi kedvezményeket, valamint az új lehetőséget, a négygyermekesek szja-mentességét. – A kedvezményezettek létszámában nincs érdemi változás, 2011, vagyis a gyermeknevelést támogató adószabályok bevezetése óta egymillió körüli az érintettek tábora. A családoknál maradó összegnél ugyanakkor komoly változás tapasztalható, az összeg mára igencsak megugrott – mondta az államtitkár.

Az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt a támogatások összege

A családi adókedvezmények szabályrendszerét a 2010-es kormányváltás után fogadta el a törvényhozás, a rendelkezések rögtön a következő esztendőben nagyjából 180 milliárd forintot hagytak a családoknál. A következő két évben is hasonló összegű együttes kedvezménnyel számolhattak a címzettek, új helyzetet 2014 hozott. Akkor lépett életbe az a módosítás, amely lehetővé tette, hogy a szülők a személyi jövedelemadójuk mellett a járulékaikat is csökkenthessék.

Ennek nyomán abban az esztendőben már 230 milliárd forint körüli összeget fordított az állam a gyermekek után járó családi kedvezményre. Azóta a tétel – például a kétgyermekesek kedvezményének megduplázása miatt – évről évre emelkedett: az együttes összeg 2017-ben megközelítette a 290 milliárdot, 2018-ban túllépte a 310 milliárdot, idén pedig 355 milliárd forintra nőhet.

Az összeg – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentességével kiegészülve – jövőre 380 milliárd forintra hízhat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy összehasonlításképpen érdemes megemlíteni a 2010-es adatot. Abban az évben ugyanis csupán 12,5 milliárdot költött az állam a családok adókedvezményére.

GYERMEKES CSALÁDOK FIGYELEM! KEVESEBB LESZ A CSALÁDI!

Az elmúlt néhány évben az infláció mértéke gyakorlatilag nulla volt, emiatt a családi…

Az elmúlt néhány évben az infláció mértéke gyakorlatilag nulla volt, emiatt a családi adókedvezmény mértéke gyakorlatilag bevezetése óta állandó értékű volt. Idén viszont már számolni kell a pénzromlással, sőt, várhatóan hosszú távon a fix összegű kedvezményeket szépen lassan elemésztheti az infláció. Számításaink szerint a három gyerekesek tíz év múlva negyedével kevesebb összegből gazdálkodhatnak majd reálértéken.

Az infláció az elmúlt években nulla közeli volt, így a fix összegű juttatásoknál nem kellett azzal kalkulálni, hogy az évek múltán egyre kisebb lesz. Az idei évre viszont már a 2-3 százalékos pénzromlás sem kizárt, később ez magasabb is lehet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi középtávú inflációs célja jelenleg 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékos toleranciaszinttel. A pénzromlás viszont nem kedvez a fix juttatásoknak, emiatt pedig a magyar családoknak adott kedvezmény reálértéke csökkenhet.
Tényleg elfogy a családi adókedvezmény?

Az egyik legjelentősebb juttatás a családi adókedvezmény, amely a törvényben fix összegként szerepel:

egy gyermek után havi 10 ezer forint,

két gyermek után fejenként havi 15 ezer forint,

három vagy több gyermek után pedig fejenként 33 ezer forint

kedvezmény vehető igénybe 2017-ben. Ehhez persze érdemes hozzátenni, hogy a két gyermek után érvényesíthető jóváírás a következő években lépcsőzetesen nőni fog, 2019-ban már 40 ezer forint lesz havonta érvényesíthető összeg. Az infláció vasfoga azonban még így is a juttatások ellen dolgozik, mivel az évek során egyre kevesebbet érhet a juttatásunk.
Mégis, mennyivel kapunk kevesebbet?

Kiszámoltuk, hogy 10 év alatt mennyit visz el az infláció, ha 3 százalékos pénzromlással számolunk (ez ugye megfelel az MNB céljának). Igazán húsbavágóan a három vagy többgyerekeseket és az egykéket nevelők járnak,
reál értéken ugyanis a jelenlegi összeg 76 százalékát kapják meg családi adókedvezményből.

Ez azt jelenti, hogy a pénzromlás a juttatás közel negyedét felemészti. A kétgyerekesek azonban furcsa módon nemhogy kevesebbet, hanem többet kapnak majd reálértéken, mint most.

3 gyermekeseknél: 2016-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 99 000 forint 2017-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 96 030 2018-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 93 149 2019-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 90 355 2020-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 87 644 2021-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 85 015 2022-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 82 464 2023-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 79 990 2024-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 77 591 2025-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 75 263

2 gyermekeseknél: 2016-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 25 000 forint 2017-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 29 100 2018-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 32 932 2019-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 36 507 2020-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 35 412 2021-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 34 349 2022-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 33 319 2023-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 32 319 2024-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 31 350 2025-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 30 409

1 gyermekeseknél:

2016-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 10 000 forint
2017-ban a családi adókedvezmény reálértéke >>> 9 700
2018-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 9 409
2019-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 9 127
2020-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 8 853
2021-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 8 587
2022-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 8 330
2023-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 8 080
2024-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 7 837
2025-ban a családi adókedvezmény reálértéke>>> 7 602

Van megoldás és nem kizárt az sem, hogy a kormány korrigálni fogja a kieső összegeket! Több megoldás is kínálkozik a probléma megoldására!

Jelenleg a családi adókedvezmény a személyi jövedelemadó törvényben (1995. évi CXVII. tv.) fix összegként van feltüntetve, így csökkenhet a reálértéke inflációs környezetben.

Jó ötlet lenne a minimálbérhez kötni a kedvezményt, az adóalap egyébként is sok esetben ebből képződik, így a bérrel együtt az igénybe vehető kedvezmény mértéke is nőne.

Szintén jó megoldás lehet, ha a KSH által megállapított előző évi átlagkeresethez igazítanák a családi adókedvezmény mértékét.

Az infláció szintjéhez is igazíthatnák a családi adókedvezményt, így a reálértéke hosszútávon gyakorlatilag állandó maradna, persze kisebb ingadozások elképzelhetők, a korrekció egyébként utólagosan (a KSH adatai alapján) vagy előzetesen is megtörténhetne

 

Ennyi lehet 2020-ban a minimálbér

Ennyi lehet 2020-ban a minimálbér

A jövő évi minimálbérek korábban rögzített mértékének felülvizsgálatáról,valamint az állami cégek alkalmazottainak keresetrendezéséről is megkezdődnek a tárgyalások a következő napokban. A kötelező legkisebb keresetek 2020-ra esedékes nyolcszázalékos emelésénél nagyobb mérték meghatározott mutatókhoz kötött. Az állami cégeknél pedig lejárt a korábbi bérmegállapodás, ezért újabb, akár többéves rendezésről állapodhatnak meg a partnerek, a járulékcsökkentést pedig új képlettel számolhatják – írja a Magyar Nemzet.

A lap szerint egyeztetések kezdődnek az elkövetkezendő napokban a legalacsonyabb keresetekről, a rövidített vasárnapi nyitvatartásról, járulékcsökkentésekről és az állami cégek bérhelyzetéről. Mind a garantált bérminimum, mind a minimálbér 8 százlékkal emelkedhet az idei évhez hasonlóan. A minimálbér 2020-ban 149 ezer forintról 161 ezer forintra, a garantál bérminimum pedig 195 ezer forintból 210 600 forintra emelkedik. Ezek a fizetések bruttóban értendőek. A konkrét intézkedés azonban most még nem várható, mert csak jövőre ismerhetőek meg az új egyeztetéshez szükséges gazdasági mutatók – például az infláció, GDP-növekedés, termelékenység makrogazdasági adatai. Amennyiben ezek eltérnek a tavaly decemberben kötött megállapodástól, akkor új tárgyalások kezdődnek.

A munkaadók szerint elegendő a minimálbér tervezett emelésének mértéke, mivel a munkaadók általában magasabb béren foglalkoztatják a munkavállalókat. A bruttó átlagkereset 10 százalék feletti emelkedése ezt támasztja alá érvelésük szerint. Az állami cégek munkavállalói 2017 és 2019 között átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést kaptak a 3 éves bérmegállapodás szerint. A vasútnál, a postánál és a Volánnál eltérő egyezségek születhetnek, de a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának ülésén részt vevők előnyösnek tartják a többéves, kiszámítható, a nemzetgazdaság átlagkereset-emelkedését meghaladó felzárkóztatást, mivel így sikeresebben meg tudják tartani a munkaerőt és zavartalanul fenntarthatják a közszolgáltatások minőségét. Ezek a vállalatok önerőből nem lennének képesek nagyobb emelést végrehajtani, az állam segítségére szorulnak.

A portál információi szerint a kereskedelmi munkaadók rövidítenék a vasárnapi nyitvatartást is. Az önkéntes javaslat ismét napirendre kerülhet a kormány és a versenyszfára konzultációs fórumán.