Túlóra pótlék 2024 – Szabályai és számítása, minden fontos információ amit tudnod kell!

Túlóra pótlék 2024 – Szabályai és számítása, minden fontos információ amit tudnod kell!

Túlóra pótlék 2024 – Szabályai és számítása, minden fontos információ amit tudnod kell! Számítása, a túlóra elrendelése és mértéke. Mennyi túlóra lehet egy hónapban? Túlórák elszámolása 2024-ben: ha Önt is munkaidejét meghaladóan dolgoztatják munkahelyén (vagyis „túlóráztatják”), akkor Önnek is járhat túlóra pótlék, pihenőnap vagy szabadidő az új Munka Törvénykönyve szabályai alapján. Új túlóra szabályok vonatkoznak a munkavállalókra 2024-ben. A túlórával kapcsolatos összefoglalónkból kiderül, hogy túlóra esetén mit szoktak tenni a munkáltatók, és mire lehet kötelezni a munkavállalókat.

( Friss hírek )



A köznapi nyelvben csak túlórának hívják a rendkívüli munkaidőt, melyet a fejlett gazdaságokban dolgozó munkavállalóknak heti rendszerességgel kell elviselniük. Ez abban az esetben még előnyös is lehet az alkalmazottak számára, ha megkapják a nekik járó túlóra pótlékot 2024-ben. Ha azonban a munkáltatók a munkaidő „lecsúsztatást” alkalmazzák, vagy éppen semmit sem adnak a túlóráért cserébe, akkor az már munkahelyi feszültségekhez vezethet, legvégső esetben pedig néhány munkavállaló esetén a felmondás beadását vonhatja maga után.

Sajnos Magyarországon a munkavállalók jelentős része nem kap a túlóráért cserébe semmit, sőt sok helyen éreztetik velük még azt is a feletteseik, hogy a túlóra ledolgozásáért hála vagy juttatás helyett csak a munkaviszony megtartása jár.

A jogszabályok azonban sokkal jobban védik a munkavállalók érdekeit, és megkövetelik a jogszerűséget túlórákkal kapcsolatban. A túlóra mellett sokan változó munkarendben dolgoznak, így számos esetben jár számukra műszakpótlék 2024-ban, illetve a hét utolsó napján történő munkavégzés esetén a vasárnapi pótlék is.

De mi számít bele pontosan a túlóra fogalmába? Normál esetben mivel az alkalmazottnak nem lenne munkavégzési kötelezettsége azon felül, amely a munkaidő beosztásában szerepel, így aztán minden ledolgozott plusz óra már túlórának számít. Ezen felül a túlóra körébe tartozik a heti pihenőnapra, a munkaszüneti napra vagy a munkavállaló szabadnapjára elrendelt munkavégzés is.



Alapvető szabályként kell értelmezni 2024-ben is azt, hogy bármely munkavállaló naponta maximum 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen 48 órát. Ezekbe a számokba pedig mindenképpen bele kell már számolni a túlórákat is, melybe beletartozik az ügyelet ideje és a készenléti munkaidőben történő munkavégzés is. Hetente a túlórák ellenére is meg kell lenni 2 darab pihenőnapnak, és a munkavégzések között legalább 8 órás pihenőidőnek szükséges eltelnie. Munkaszüneti napokon azonban már csak kevés munkáltató fogható munkára, hiszen csak speciális munkaköröket betöltő munkavállalók számára lehet ilyenkor túlórát elrendelni.

Évente maximum 250 túlóra

Az új Munka Törvénykönyve szerint 2024-ben is évente 250 túlórát dolgozhatnak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, de ez még növelhető 50 órával évi 300 órára, ha erről kollektív szerződésben külön megállapodást köt a munkáltató és a munkavállalók. Fontos tudni, hogy a munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy az alkalmazottak a rájuk bízott feladatokat alapvetően a rendes munkaidő alatt képesek legyenek ellátni, vagyis nem számolhat a munkáltató tervszerűen a rendkívüli munkavégzés lehetőségével.



Természetesen ha valaki új munkahelyen kezdett év közben dolgozni, akkor a túlórák számát (évente maximum 250) az év hátralévő részére arányosan kell kiszámolni. Ugyanez érvényes azokra is, akik részmunkaidőben dolgoznak, vagy határozott idejű a munkaszerződésük. Ha egy munkavállaló esetén elfogy az éves 250 darabos túlóra-keret, akkor semmilyen jogi lehetőség nincsen arra, hogy a munkáltató több rendkívüli munkavégzést rendeljen el az alkalmazott számára.

Túlóra pótlék 2024-ben: lehet bérpótlék, szabadidő vagy pihenőnap

Természetesen a túlórák alatt végzett munkáért ellenszolgáltatás jár a munkavállalóknak, hiszen a kézhez kapott bérük a teljes munkaidős munkavégzésért jár. A túlórákat a munkáltató belátása alapján kell kompenzálni bérpótlék folyósításával, szabadidő vagy pihenőnap biztosításával. Ha valaki éjszaka dolgozik, akkor bizonyos feltételek teljesülése esetén műszakpótlék illetve éjszakai pótlék jár neki.



Kötelezően biztosítandó 50 százalékos mértékű túlóra pótlék akkor jár a munkavállalóknak, ha a rendkívüli munkaidőben végzett munka időtartama meghaladja a napi munkaidőt, azonban fontos tudni, hogy a bérpótlék helyett a munkáltató biztosíthat szabadidőt is, melynek hossza a túlóra hosszánál nem lehet kevesebb. Általában azok a munkavállalók vállalnak el túlórában munkavégzést, akik túlóra pótlékot kapnak ellentételezésként, szabadidő helyett. A szabadidőt azonban legkésőbb a túlórázást követő hónapban biztosítani szükséges.

Ha valamely munkavállaló számára elrendelt túlóra a heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor számára 100 százalékos bérpótlék jár. Ha ugyanebben a szituációban a foglalkoztató pihenőnapot biztosít a túlórák kompenzálására, akkor is jár 50 százaléknyi bérpótlék az adott időszakra.

A munkaidőkeret szabályozása szerint a munkáltató hetente 40 órát dolgoztathatja a munkavállalókat, ez növekedhet 48-ra rendkívüli munka esetén, készenlétben pedig 72 órára is nőhet az időkeret. Arra azonban figyelnie kell a munkáltatónak, hogy egy-egy héten ha túl sok túlórában végzett munkát rendel el, akkor a havi és éves átlag tartásának érdekében a következő hetekben kevesebb munkaidőt követeljen meg.



Az új Munka Törvénykönyve új szabályozásai szerint tehát a munkáltatónak rendkívül kedvező 2024-ben a munkaidő átcsoportosíthatóságának lehetősége. Ez a válságos időkben – amikor a megrendelések számos cégnél hektikusan jelennek meg – nagy segítséget jelenthet a foglalkoztatottság szabályozásában. A munkaidő lerövidítésekor viszont van egy minimum korlát: heti 36 órát a dolgozóknak mindenképpen munkát kell végezniük. A felemelt munkaidő pedig nem lehet több heti 44 óránál.

A munkavállalók mintegy ötöde állítja azt magáról, hogy nincsen egyensúlyban a munkája és a magánélete. A fizetett és a kifizetetlen túlórák túl magas száma elsősorban a gyermekkel rendelkező, 35 és 50 közötti férfiak számára okoz gondot. A gyermekes nők nagyon sok esetben otthoni munkavégzés által dolgoznak a túlóra ideje alatt, így közben el tudnak látni háztartásbeli feladatokat is. A sok túlóra olyan feszültségeket okoz a munkahelyi és a társas kapcsolatokban, mely sokkal nagyobb leterheltséget okoz a munkavállalók számára.



Éppen emiatt is érdemes a munkáltatónak végiggondolni azt, hogy ha túl sok túlórát rendelnek el, akkor az felboríthatja a beosztottak kényes munkaidő-magánélet egyensúlyát, amely végül vissza fog hatni a munkavállalók által végzett munka minőségére is. Éppen ezért annak ellenére, hogy a túlórák elrendelése mára már szinte általánossá vált Magyarországon, kifizetődő a túlórák számát korlátok közé terelni.

error: Content is protected !!