Családi adókedvezmény összege és nyomtatvány 2019: több jut a családoknak >>>
Az új kormány számára is a gyerekek és a családok az elsők – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.
Az államtitkár elmondta, 2010 óta nem volt olyan év, amikor ne bővültek volna a családi támogatások. Ezek között említette a családi adókedvezményt, a babakötvényt, a csokot, a gyed extrát és a munkahelyvédelmi akciótervet.
Magyarország egyre családbarátabb ország, és a saját lábunkra állva tudjuk ezt megtenni, hiszen a költségvetésben tudtuk megduplázni a támogatásokat – mondta az államtitkár, kiemelve, hogy míg 2010-ben ezermilliárd forintot fordítottak erre a célra, idén már kétezer milliárdot. 
A balliberális kormány idején spórolni akartak a családokon, például iskolákat zártak be, elvették a gyes egyharmadát, s még számtalan helyen szűkítettek vagy elvettek lehetőségeket a családoktól – fűzte hozzá.
Rétvári Bence a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, a kormány akciótervet szeretne készíteni, amely tovább bővíti a családok támogatását, és erről – nemzeti konzultáció keretében – megkérdezik az érintetteket is.
Továbbá Gulyás Gergely elmondta, jövőre is folytatódnak az adócsökkentések, a szociális hozzájárulási adó a korábbi megállapodásnak megfelelően két százalékkal csökken, és kedvezőbb lesz a kétgyermekes családok által igénybe vehető családi adókedvezmény mértéke is.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: az a célja a jövő évi költségvetésnek, hogy a hiány két százalék alatt maradjon, a növekedés pedig meghaladja a négy százalékot.
A miniszter célként jelölte meg azt is, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság,
valamint „a költségvetés működési oldala nullás legyen”.
Gazdasági adatokat sorolva Gulyás Gergely úgy értékelte, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet Magyarország 2010 óta folytat, sikeres volt.
A gyermeket nevelő háztartások 24 százaléka nem tudja kihasználni az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításhoz járó évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forint adó-visszatértést az ÖPOSZ kutatása szerint. Ráadásul a kétgyermekes családoknál 29 százalékos, a három vagy több gyermeket nevelőknél 34 százalékos azoknak az aránya, akik nem tudják kihasználni az adó-visszatérítést, pedig jelentős részük kedvező változás esetén többet tenne félre. A pénztártagok között emiatt is szembetűnően alacsony a kisgyermekes családok aránya, közülük vélhetőleg sokkal többen léphetnének az öngondoskodás útjára, ha élhetnének az adójóváírással.
Habár az adó-visszatérítés kulcsfontosságú ösztönző eleme az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításnak, a gyereket nevelő pénztártagok mégis jóval kisebb arányban tudják azt igénybe venni – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss felméréséből.
Szükség lenne a kedvezményre
A kutatás szerint a gyermeket nevelő háztartások 24 százaléka a családi adókedvezmény miatt nem tudja kihasználni az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításhoz járó adójóváírást. Még nehezebb helyzetben vannak a többgyermekes szülők. A kétgyermekes családok 29 százaléka, a három vagy többgyermekeseknek pedig 34 százaléka ugyanis nem tud élni ezzel a lehetőséggel. Az ÖPOSZ szakértői szerint részben ezzel magyarázható, hogy a válaszoló pénztártagok 72,5 százalékának nincs 18 év alatti gyereke, holott a tagok átlagos életkora – 46 év – ezt nem indokolja. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a fiatal szülők nehezebben lépnek az öngondoskodás útjára, ha nem tudják igénybe venni a megtakarításokhoz biztosított kedvezményeket.
A kutatásból azonban az is kiderül, hogy amennyiben a családi adókedvezménytől függetlenül támogatná az állam az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket, akkor a kétgyermekes családok 42 százaléka, a három vagy többgyermekesek 38 százaléka vállalna havonta 5-10 ezer forinttal magasabb megtakarítást.
Az ÖPOSZ további, öngondoskodásból kiszoruló társadalmi rétegre is felhívta a figyelmet. A jelenlegi szabályok szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalkozói adót (kiva) választók sem tudják igénybe venni a pénztári megtakarításhoz járó adókedvezményt. Ezek a főállású egyéni vállalkozók amellett, hogy az államtól alacsony nyugdíjra számíthatnak alacsony befizetéseik miatt, jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetésre sincsenek motiválva.
Havonta mennyit?
Az ÖPOSZ felmérése szerint a megkérdezettek 46 százaléka maximum havi 10 ezer forintot tudna megspórolni a pénztárakon keresztül, ha a családi adókedvezménytől függetlenül is igénybe vehetne önkéntes nyugdíjpénztári befizetései utáni további (adó)kedvezményt. Havonta 10 és 20 ezer forint közötti összeggel a megkérdezettek 19 százaléka növelné ennek nyomán befizetéseit. A válaszadók 16 százaléka hajlandó lenne 20-60 ezer forint közötti összeggel többet fizetni, 60 ezer forintnál magasabb összeget pedig 15 százalék tudna ebben az esetben félretenni.
Az ÖPOSZ-szal együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai egyéni befizetéseik növelésével is bizonyítják a kasszákba vetett bizalmukat. Az idei első negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 33 százalékkal nőtt, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál pedig 32 százalékkal emelkedett nőtt az egyéni befizetések összege.
