Tilos mégis sok magyar csinálja – 300 ezer forintra büntetnek érte!
Tilos mégis sok magyar csinálja – 300 ezer forintra büntetnek érte!
A fűtési szezon már szeptemberben elkezdődött. Az időjárás pedig most már egyre inkább a hűvösebb, ősziesebb arcát mutatja. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy mivel gyújtunk be. Ha otthonunkba meleget szeretnénk varázsolni. Bár az időjárás sokáig kegyes volt hozzánk és idén lehetett részünk indiánnyárban is, szeptemberben már elkezdődött Magyarországon a fűtési szezon.
A KSH adatai alapján Magyarországon a legtöbben gázzal fűtenek. A második legnépszerűbb fűtőanyag a fa. Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengeteg magyar éget hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat. Becslések szerint Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék kerülhet háztartások kazánjába vagy kályháiba. Egy közvélemény-kutatás alapján pedig a válaszadók 14 százaléka vallotta be, hogy hulladékkal is tüzel annak ellenére, hogy ezt már régóta jogszabály tiltja.
Kongatják a vészharangot az önkormányzatok! >>
A jogi előírásokat megszegve 100 ezer forintot kell fizetnie annak, aki nyílt téren éget illegálisan hulladékot. Valamint 300 ezer forint bírságot kell fizetnie annak, aki bármely anyagot engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben éget el.
Ne mulasszuk el az ellenőrzést, de spóroljunk rá. Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a fűtőeszközt nem rendeltetésszerűen használják. Ha szabálytalan annak kivitelezése, vagy ha a rendszeres műszaki felülvizsgálatot elmulasztották. Aki tehát eddig még nem tette meg, az feltétlenül nézesse meg az otthoni fűtőeszközöket egy szakemberrel. Hiszen mindenkinek, egyéni felelőssége, hogy gondoskodjon otthona fűtési rendszerének biztonságáról. A hónapok óta nem használt tüzelőberendezésekben ugyanis meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak, ezért az első fűtési nap előtt szakemberrel kell átvizsgáltatni. Mivel továbbra sem enyhült a szakemberhiány ebben az ágazatban, idén is meg kell fizetni az árát az ellenőrzéseknek: Budapesten és az agglomerációban jellemzően 12 – 14 ezer forintért ellenőrzik a készülékeket, valamivel drágábban, mint tavaly, ebben azonban még nincs benne a kiszállás díja, ami legalább még egyszer ennyi. Vidéken, messze a fővárostól valamivel olcsóbban dolgoznak a szakik, ám 20 ezer forintot minimum ott is rá kell szánnunk a műveletre, írta korábbi cikkében a Pénzcentrum.
Nedves fa: A magas nedvességtartalmú fa égetése sokkal több füsttel jár, ez pedig a veszélyes, kreozot nevű anyag felhalmozódását okozhatja a kémény falán. Csak száraz fát égessünk!
Növények: Logikus döntésnek tűnhet az elszáradt növényeket a kandallóba vetni, de valójában mégsem az: nem úgy viselkednek, mint a tűzifa, nem is pótolhatják azt. Sőt, bizonyos növények füstje (mint például a borostyán) akár allergiás reakciót is kiválthat, ha belélegezzük. Legjobban tesszük, ha az összes növényi anyagot a kandallónkon kívül hagyjuk.
Festett vagy kezelt fa: A festett, kezelt fa égetésével veszélyes, mérgező vegyi anyagok szabadulhatnak fel, ezért semmi esetre sem ajánlott tűzre vetni őket. A vegyszerek nemcsak hogy irritálhatják a tüdőt, a szemet és a bőrt, de a kandalló belsejét is károsíthatják.
Karácsonyfa: A különféle növényi részekhez hasonlóan a karácsonyfa elégetése is magától értetődőnek tűnhet, de jobban tesszük, ha inkább más módot választunk. Az örökzöld fák gyakran nagy mennyiségű gyorsan égő gyantát tartalmaznak, amelyek a magas hőmérsékletet elérve akár kéménytüzet, kéményrepedést is okozhatnak.
Műanyag: Bérelt helye van a tiltólistán. Mindegy, milyen típusú: zacskó, buborékfólia, PET palack vagy doboz, soha ne fűtsünk be vele!
