Erről sokan nem tudnak – Sok pénzed bánja ha ezt nem tartod be, rengeteg magyart érint!

Erről sokan nem tudnak – Sok pénzed bánja ha ezt nem tartod be, rengeteg magyart érint!

Erről sokan nem tudnak – Sok pénzed bánja ha ezt nem tartod be, rengeteg magyart érint! A munkanélküli segély, azaz mai nevén álláskeresési járadék folyósításának megvannak a szabályai és feltételei, nem jár automatikusan mindenkinek. Számít, hogy az elmúlt években mennyi időt töltöttünk munkával, hogyan voltunk bejelentve, vállalkozóként vagy alkalmazottként dolgoztunk. Mikor nem jár munkanélküli segély? A legegyszerűbben ezt úgy lehet meghatározni, hogy azt nézzük meg, kinek jár a segély.

Kinek jár álláskeresési járadék? Milyen feltételei vannak?

Olyan nyilvántartott álláskeresőnek jár a járadék, akinek a munkája elvesztése előtt legalább 360 nap munkaviszonya volt. A munkaviszony mellett a jogosultsági időbe beleszámít az a munka is, amit közfoglalkoztatás keretében végezetek, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységek is. Mindez természetesen csak akkor, ha a járulékok rendben ki lettek fizetve. Álláskereséskor pedig vissza kell adni a vállalkozói igazolványt. A szüneteltetés is szóba jöhet, a lényeg, hogy az álláskereső nem lehet számlaképes.

Ezek alapján nem jár a munkanélküli segély abban az esetben, ha

  • az álláskeresőnek nem volt legalább 360 napig munkaviszonya a munkája elvesztése előtt,
  • az illető dolgozott, de nem volt bejelentve,
  • egyéni vállalkozóként nem fizette a járulékokat,
  • illetve ha vállalkozóként még mindig számlaképes.

Akkor sem jár a munkanélküli segély, ha:

  • az illető jogosult  jogosult öregségi nyugdíjra, vagy más, pl. rehabilitációs vagy megváltozott munkaképességűek számára nyújtható ellátásban részesül,
  • táppénzen van,
  • gyermeke születik és jogosult gyes-re vagy gyed-re,
  • előzetes letartóztatásban van,
  • elzárásra vagy szabadságvesztésre van ítélve.




Mennyi ideig kapható álláskeresési járadék?

Ezt az alapján állapítják meg, hogy az igénylő az álláskeresővé válása előtti 3 évben mennyi napot töltött el munkaviszonyban, vagy mennyi ideig folytatott vállalkozói tevékenységet. A jogszabály szerint 10 nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

Vegyünk egy példát. Ha az álláskereső a munkanélkülivé válása előtti 3 évben folyamatosan dolgozott 8 órában (vagy megszakítás nélkül vállalkozói tevékenységet folytatott), akkor 90 napig, azaz 3 hónapig jogosult álláskeresési járadékra.

Amire még érdemes odafigyelni:

  • Attól a naptól kezdve folyósítják az álláskeresési járadékot, amikor először jelentkezett az álláskereső a munkaügyi központnál. Tehát mielőbb regisztrálunk, annál előbb és annál több segélyt kaphatunk.
  • Ha álláskeresőként határozatlan időtartamú, legalább 4 órás munkaviszonyt sikerül létesíteni, mindezt még a járadék folyósítási idejének kimerítése előtt, akkor kérelmezhető, hogy a hátralévő járadék meghatározott összegét egy összegben fizessék ki.

További friss híreink >>>

error: Content is protected !!